Hírek

Egyéb hírek - 2018. január 15, hétfő

„Van bőven feladat a következő hónapokban is”

- évindító interjú karunk dékánjával, dr. Miseta Attilával

Dr. Miseta Attila dékáni mandátuma ez év szeptember 19-ig tart, így várhatóan tavasz végén kiderül az is, ki vezeti a Pécsi Tudományegyetem Orvostudományi Karát a következő négy évben. Évindító villáminterjúnkban a tanév első félévének összegzése mellett karunk dékánjával számba vesszük a következő hónapok legfontosabb feladatait is.

 

Schweier Rita írása

 

-Tavaly szeptemberi, tanévkezdő beszélgetésünkben több megoldandó feladatot is említett, köztük az egyik a Szigeti úti új oktatási tömb beruházásával, illetve annak késlekedésével volt kapcsolatos. Az előkészítő munkák aztán tavaly év végén megkezdődtek. Ezzel párhuzamban folytatódhat a jelenleg külföldön élő és dolgozó oktatók hazacsábítása is?

-Némi késéssel ugyan, de a beruházás előkészítésének folyamata valóban megkezdődött, ami örvendetes, ám a kiviteli terv elkészítése és annak engedélyeztetése még hátravan. Azt várom, hogy a tényleges építkezés a nyár közepén elkezdődhessen, és onnantól számítva másfél év múlva be is fejeződjön. Ezzel a beruházással megoldódik a sokszor említett helyhiány problémája, hisz több mint 11 ezer négyzetméterrel több helyünk lesz. A kar iránt az érdeklődés szerencsére változatlan – akár hallgatói, akár oktatói szinten -, ám jelenleg óvatosak vagyunk, hisz az építkezés átmeneti periódusa alatt nehéz ugyanazokat a kényelmi szempontokat biztosítani, mint majd az épület elkészülte után.

-Jelenleg az összes évfolyamot nézve megközelítően 1500 magyar, és több mint 1900 külföldi diákja van a karnak, és utóbbiak közül egyre többen maradnak itt a magasabb évfolyamokon is, azaz a klinikai években. Ehhez sorolandó még az ÁOK Nemzetközi Oktatási Központjának mintegy 200 külföldi hallgatója, akik előkészítőn vesznek részt. Az összlétszám tehát valójában tovább bővült a 2017-ben indult tanévben, több mint 100 fővel. Az oktatók jelenlegi leterheltségét látva hány új munkatársra lenne szükség a közeljövőben a még színvonalasabb képzéshez?

-Amennyiben a további, nemzetközi szintű felzárkózást célozzuk meg, akkor a fejlett országok egyetemeihez hasonló hallgatói és oktatói arány elérése a kívánatos. A fejlesztés közben a minőségre különösen ügyelni kell. Az MVP-projektben kitűztünk egy arányos oktatói létszámbővítést, amit tartani szeretnénk amellett, hogy a minőséget tovább emeljük.

-Megoldódni látszik a fogorvosok elhelyezése is – egy EFOP-pályázat révén, 2 milliárd forintból, 2700 négyzetméteren egy új fogászati klinika is épülhet.

-A helyhiány náluk is komoly problémát jelentett, hisz a régi városi sportcsarnok épülete kicsi és rozoga. Remélem, hogy az építkezés mielőbb elkezdődhet.

-Már az előző tanév zárásakor sürgetőnek nevezte az egészségügyi béremeléshez hasonló korrekció megvalósítását a fizetésekben az egészségügyi felsőoktatásban is. Az új év első híreinek egyike volt, hogy januártól öt százalékkal emelkedik az állami fenntartású felsőoktatási intézményekben foglalkoztatott oktatók, kutatók és tanárok garantált illetménye. Mennyire jelenthet ez megoldást?

-Az egészségügyben erre a kérdésre differenciáltabb megoldást kell találni. Ebben a szférában az utóbbi években jelentős béremelések zajlottak, ám ezzel párhuzamban a felsőoktatási bérrendezések elmaradtak, vagy csak részben valósultak meg, holott nálunk az alapvető oktatási feladatokat is az orvosok, az orvos-kutatók végzik. Emiatt jelentős feszültség alakult ki, ami miatt elveszítjük azokat az alapoktatásban dolgozó kollégáinkat, akik egy intézetből egy klinikára áthelyezve magukat lényegesen több pénzt kereshetnek. A kérdés rendezése ügyében a négy orvoskari dékán tavaly levélben megkereste az államtitkárságot, hangsúlyozva, hogy ezeken egyetemeken az oktatás integrált rendszert képez a gyakorlattal.

Az egyetemek két forrásból, az OEP-től és az EMMI-től kapják a pénzt. Az mégiscsak faramuci helyzet, hogy az amúgy veszteséges Országos Egészségbiztosítási Pénztár forrásán lévők többet keresnek, mint az oktatási tárca által finanszírozottak, holott utóbbiak hozzák a pénzt a külföldi oktatás révén. Az egészségügyön belül pedig az az elképesztő, hogy egy klinikai főorvos többet keres, mint egy adjunktus. Ebből következik, hogy többen úgy döntenek, nem akarnak tudományos karriert befutni, és oktatással is foglalkozni. A probléma tehát továbbra is rendezetlen, de mi folytatjuk a kopogtatást, abban bízva, hogy a fogadókészség nagyobb lesz. Mutatis mutandis a felsőoktatás más területein is szükséges, különösen az alacsonyabb beosztásokban dolgozó oktatók béremelése.

-A következő hónapok megoldandó feladatai között tehát ez az egyik, és melyek a továbbiak?

-Van bőven feladat a következő hónapokban is. Fontosnak tartom az építkezések menedzselése mellett folytatni azt a tendenciát, ami az oktatás fejlesztésével, a tudományos kutatások erősítésével kapcsolatos, és természetesen a hétköznapok is hoznak újabbnál újabb kihívásokat. A karral kapcsolatos ügyeket, feladatokat folyamatosan adom át majd a leendő dékánnak. 

Hírarchívum