Hazánkban több százezer autoimmun beteg van, és Baranyában is több mint tízezer. Szerencsére a betegség jó része nem súlyos, de vannak olyan változatok is, melyek fél évszázaddal ezelőtt, 5-10 év alatt halálhoz vezettek.
"Ma jó életminőségben hosszú életet élhet szinte minden beteg, ha megkapja a megfelelő kezelést"- mondja dr. Czirják László, az MTA doktora, a PTE Reumatológiai és Immunológiai Klinikájának igazgatója.
Mészáros B.Endre írása
- Nem a modern idők betegsége ez?
- Több ezer éves a múltja, középkori festményeken is jól láthatók ilyen betegek. Ugyanakkor sokan vélik úgy, a higiéné jelentős javulásával az autoimmun rendszer ellenállóképessége csökkent, mert nem kell megküzdenie annyiféle fertőzéssel.
- Lehet tudni híres emberekről, akik efféle betegségben szenvedtek?
- Paul Klee festőművésznek szisztémás szklerodermája volt, ez okozta a halálát is. A magyar szkleroderma szervezet logóján éppen ezért egyik művének a részlete látható. Renoirnak pedig sokízületi gyulladása volt, élete végén úgy festett, hogy az ecsetet hozzákötötték a kézfejéhez. Itt említeném meg a gyógyítók oldaláról a magyar Kaposi Mór orvos nevét is, aki a lupus betegség belső szervi hatásait az elsők között írta le.
- Igaz, hogy sok változat csak ötven éve gyógyítható?
- Igen, mert a gyógyszereik, a citosztatikumok, szteroidok akkor kerültek be a kezelési folyamatba. Az utóbbi években pedig nagy áttörést hozott néhány esetnél a biológiai terápia, a Dél-Dunántúlon például már nyolcszázan kapják. A halálhoz egyébként korábban az vezetett, hogy több autoimmun betegségnél kezelés hiányában tönkremegy az érrendszer. Azt viszont kiemelném, hogy hazánk nemzetközi összevetésben kimondottan jól áll a betegség ellátásában.
- Hányféle típusa van a betegségnek?
- Legalább félszáz és igen eltérő a lefolyásuk. Külön kell kezelni, ha az immunrendszerünk egy szervünk ellen fordul, ilyen például a pajzsmirigy alul, vagy túlműködése, a másik csoportot pedig a szisztémás autoimmun betegségek jelentik, amikor az egész szervezet különböző helyeken beteg, ennek az egyik leggyakoribb változata az úgynevezett "sokízületi" gyulladás.
- Nő vagy csökken a betegek száma?
- Nemigen változik, de sokkal jobb lett a diagnosztika, így könnyebb megtalálni a korai eseteket és hatékonyabb a kezelésük. Az viszont igaz, hogy nő az átlag életkor, és több olyan autoimmun betegség is van, mely csak 40-50 év fölött alakul ki, vagyis ezer évvel ezelőtt kevesen szenvedtek tőle.
- Miről ismerheti fel egy laikus, hogy baj van?
- Egy adott szerv rendellenes működése hamar észrevehető. A szisztémás eseteknél pedig a gyulladásos jelenség, a fájdalom mellett olyan tünetek fordulhatnak elő, hogy a kéz ujjai hidegre érzékennyé, lilává, pirossá válnak, de jelentkezhet a szem és a száj gyakori kiszáradása is.
Immár tizenöt éve vezeti az általa alapított klinikát Dr. Czirják László, aki 1954-ben született Budapesten. Püspökladányban nőtt fel, Debrecenben végezte el az Orvostudományi Egyetemet. Egyetemi tanár, az orvostudományok MTA doktora, megkapta a Batthyány-Strattmann Díjat. A DOTE III-as számú belklinikáján kezdte a munkát, 1995-ben került Pécsre, a Pécsi Tudományegyetem II-es számú Belklinikájára társprofesszornak. 2002-ben megalapította, és azóta is igazgatója a PTE Reumatológiai és Immunológiai Klinikájának, ami 10 éve az egykori Honvéd Kórház területén tevékenykedik. Felesége ugyancsak orvos, két felnőtt fiuk van.
Forrás
Dunántúli Napló