Egy új eljárással öt nap alatt kideríthető, hogy a szóba jöhető kemoterápiás gyógyszer-kombinációk közül melyik a leghatékonyabb az adott ráktípusra.
Ha van daganatos szövet, egy pécsi laboratórium öt nap alatt megmondja, hogy a szóba jöhető kemoterápiás 18-20 gyógyszer kombináció közül melyik lehet az adott ráktípusra a leghatékonyabb. A módszernek még csak a klinikai próbája zajlik a baranyai megyeszékhelyen, de a kutatást végző cég igazgatója szerint munkájukkal sok rákbeteget segíthetnek hamarosan hosszabb, és jobb minőségű élethez.
Az eljáráshoz a betegből eltávolított daganatszövetből van szükség egy darabkára - mondja Erdős Attila, a Humeltis Kft. vezetője. Ezt a szövetet előbb alkotósejtjeire bontják, majd a laborban újra összerakják, "kinövesztik a daganatot", amin aztán a különféle gyógyszerkombinációkat ki lehet próbálni. Itt meg lehet tapasztalni, hogy pontosan melyik pusztítja el a tumort.
"Amikor a sebész kiveszi a daganatot, kapunk belőle egy darabot" magyarázza Erdős Attila a folyamatot - abban van húsz fajta sejt. Ezt a szövetet mi nem tartjuk egyben, hanem szétszedjük, egységesítjük. A sejtek ezután újra összeállnak a beteg daganatára jellemző újabb háromdimenziós szövetté. Ebből aztán csinálunk annyi gombóckát, ahány terápiát szeretnénk kipróbálni rajta. A gyógyszert abban a dózisban és abban a formában adjuk hozzá, amely a legjobban hasonlít ahhoz, ahogyan azt a beteg kapja.
A technológia Pongrácz Judit, a Pécsi Tudományegyetem professzorának biotechnológiai fejlesztése nélkül nem működne. A professzor a világon elsőként rakott össze 3D-s emberi tüdőszövet-modellt. A fejlesztés azért is számít újdonságnak, mert a gyógyszerkutatásban, diagnosztikában eddig elterjedt egyszerű sejttenyészetek csupán a sejtekben zajló reakciókat voltak képesek mérni. A 3D-s keretrendszer viszont a szövetekben zajló reakciókat is megmutatja. A következő fejlesztések már az immunrendszert aktiváló tumorellenes szerek tesztelési lehetőségeit vizsgálják.
A gyógyszerkutatásban a szövetes hatóanyag vizsgálatokat eddig csak állatkísérletekben tudták elvégezni, viszont az ottani reakciók eltérhetnek az emberi szervezetben tapasztaltaktól. Emiatt az ezt követő klinikai kipróbálás még sok kockázatot rejtett a betegek számára.
Az egyetemi fejlesztésből származó szabadalmakat a PTE a Humeltis Kft. elnevezésű, spin-off vállalkozás formájában viszi tovább.
Ráksejteket évtizedekkel ezelőtt is tenyésztettek laboratóriumokban, ezekre cseppentették a gyógyszert. Öt-hat évvel ezelőtt jöttek rá a tudósok arra, hogy a daganatos sejt viselkedését befolyásolják a környező szövetek is. Pongrácz Judit pedig azt ismerte föl, hogyan lehet 3 dimenziós szövetet építeni, olyat, ami épp úgy viselkedik, mint például az emberben az élő tüdő, és így a gyógyszerek élő szervezetre kifejtett hatása is jobban tesztelhető.
Az eljárásban nagyon fontos a beteg onkológusával a kapcsolat - folytatja Erdős Attila - aki nemcsak a daganatos szövetet látja, hanem a beteg egyéb életfunkcióit is. A végső terápiás döntés is a kezelőorvosé, hiszen ő az, aki nemcsak egy daganatszövetet lát, hanem a beteget.
Erdős Attila szerint a módszer legfontosabb nyeresége az idő. Ma a gyakorlatban a mintavétel után az orvosok azonnal elkezdik kezelni a beteget valamilyen jónak gondolt szerrel, a protokoll szerint azt, hogy hat-e és milyen eredménnyel a szer, azt 3-4 hónap után ellenőrzik. Ez pedig meglehetősen hosszú idő egy rákbeteg életében. A Humeltis eljárásával öt nap múlva kiderül, hogy melyik készítmény ígéri a legtöbb eredményt a terápiában.
A klinikai vizsgálatban eddig több mint 200 beteg mintáját vizsgálták, és az eddigi eredmények alapján 90 százalékos biztonsággal meg tudják mondani, hogy a választott gyógyszer hatékony lesz-e.
Ez a vizsgálat várhatóan ősztől elérhető a betegeknek.