Hírek

Egyéb hírek - 2016. október 21, péntek

Rangos nemzetközi szakfolyóiratban olvasható a PTE ÁOK Anatómiai Intézet részvételével végzett kutatás

Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) jelent meg az a tanulmány, melyben Dr. Nagy András Dávid, a PTE AOK Anatómiai Intezetének adjunktusa vett részt. A circadian biológiai óra működését kutató Cambridge-i laboratóriumban azt fedezték fel, hogy a vírusfertőzések súlyosságát jelentősen befolyásolja, melyik napszakban fertőzte meg a szervezetet a vírus. A jelenséget herpeszvírussal ill. influenzával kísérletesen megfertőzött egerekben vizsgálták: ha a pihenőidő elején, tehát az éjjel aktív rágcsálóknál reggel került az egerek testébe a kórokozó, az mintegy tízszer hatékonyabban szaporodott, mint az aktív napszak kezdetekor beadott vírus. Azoknál a genetikailag módosított egereknél, ahol a circadian ritmust szabályozó molekularis óra kulcsgénje (BMAL1) hiányzott, a napszak nem befolyásolta a fertőzés terjedését, a vírusok állandó intenzitással szaporodtak.

Az ismeretterjesztő médiában (BBC, TheGuardian, Telegraph) is széleskörűen közzétett tanulmány legfontosabb felfedezése, hogy a jelenség sejttenyészetek szintjén is megfigyelhető, tehát a vírusok fertőzőkepességének napszaki eltéreseit sajat sejtjeink circadian óraja határozza meg, a virus szaporodási mechanizmusátol függetlenül (DNS/RNS virus). A kutatás ezen részében jutott fontos szerep a pécsi kutatónak, aki élő sejtek valós idejű monitorozására dolgozott ki egy új eljárást a Cambridge-i laborban, mellyel igazolta, hogy a napszaki eltéres nem függ a sejtek saját replikációs aktivitásától (sejtosztódás). 

A felfedezés részben megmagyarázhatja, hogy miért betegszenek meg könnyebben az éjszakai műszakban is dolgozók, és hogy miért gyakoribb télen a vírusos megbetegedés. A kedvezőtlen napszakban elkapott vírusfertőzes súlyosabb akut fertőzést idézhet elő, a nap kedvezőbb részében történt expozíció esetén viszont meg is úszhatjuk a vírusbetegség kialakulását.

 

Részletesebb beszámoló olvasható a tanulmányról népszerű online folyóiratokban (Daily Telegraph-ban, a BBC híroldalán és a The Guardian online felületén) a Cambridge-i Egyetem honlapján, ill. a megjelent eredeti szakcikk a PNAS honlapján érhető el.

 

András jelenleg saját kutatását végzi a circadian óra és a sejtosztódás redox szabályozásának összefüggesében, valamint vendégoktatóként részt vesz a Cambridge-i Egyetem Anatómiai Intézetének oktatói csapatában. Dr. Nagy András az ‘Anatómia határterületei’ c. választható kurzus keretein belül előadást fog tartani a PNAS-ban megjelent kutatásról és az angliai ösztöndíj során szerzett tapasztalatairól 2016. november 29-én a PTE - ÁOK II.sz. előadótermében.

 

(PTE ÁOK – Marketing és Kommunikációs Iroda)

Hírarchívum