Hírek

Sajtószoba - 2015. november 12, csütörtök

Genetika és a betegségek

Figyelő - 2015-11-12 - 41. oldal

Az elmúlt évtizedben hatalmas fejlődést hozott az orvostudományban a humángenom teljes feltérképezése, amely lehetővé tette a célzottan kezelhető eltérések beazonosítását. A laboratóriumi medicina szerepe is jelentős változásokon ment át az úgynevezett személyre szabott orvoslás területén.

A humángenetika nagyon vonzó kutatási terület, amely egyre több speciális információt biztosít az egyes személyekről, a gének variációi mindinkább érdekes biomarkerként szolgálnak a betegségek vagy a gyógyszerek hatásainak előrejelzésére - mondta lapunknak Gérard Siest professzor, a European Society of Pharmacogenomics and Personalised Therapy elnöke. A klinikai alkalmazás kapcsán persze vannak még kihívások, az azonban mára kétségtelenné vált, hogy a fejlett terápiák megalkotásához a genomikus biomarkereket figyelembe kell venni a gyógyszerfejlesztéseknél vagy éppen a már létező készítmények hatékonyabb felhasználása érdekében - a gyógyszer felírásától az egyéni kezelésekig.
Korábban egységesnek tartott kórképek sokaságáról derült ki, hogy tulajdonságaik betegről betegre változhatnak (idetartozik többek közt az emlőrák, a vastagbélrák, a leukémia, az asztma, a diabétesz és az Alzheimer-kór), az eltérések pedig mind nagyobb szerepet játszanak a gyógykezelésben is. 
Bruce Jordan, a Roche Companion Diagnostics nemzetközi projektvezetője szerint a betegségekben szerepet játszó molekuláris folyamatok megértésével a diagnosztikai eljárások és kezelések erőteljes, új kombinációit fejlesztették ki, nemcsak a daganatok terápiájában, hanem a neuropszichiátriában, a kardiológiában, az immunológiában, illetve a gyulladásos megbetegedéseknél is. Az új technológiáknak - amelyek fontos információt adnak a klinikumban - rutinszerűvé kell válniuk a kiemelten magas sztenderdek alapján, illetve csak akkreditált laboratóriumokban végezhetők ilyen vizsgálatok, ahol meghatározott időközönként a diagnosztikai információkat monitorozzák és validálják külső minőségbiztosítási programokon keresztül - tette hozzá Jordan.
A magyar egészségügy rengeteg problémával küszködik, talán a forráshiány a legsúlyosabb. A klinikai laboratóriumi adatok helyes felhasználásával az orvos és a biztosító is egy kincsesládán ül - ugyanakkor közel egy évtizede változatlan a finanszírozás - hangsúlyozta Kovács L. Gábor professzor, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának elnöke. Nem lenne szabad anyagi okok miatt lemondanunk az orvostudomány leginkább perspektivikus, innovatív területéről, ahol némi hozzáadott anyagi többlettel életévekben, egészséges vagy legalábbis elviselhetőbb állapotban lehet mérni az eredményeket - tette hozzá a szakember.

Hírarchívum