Az orvosképzés fenntartása és fejlesztése

2015. október 15.

Magyar Idők - 2015-10-15 - 10. oldal

Szeptember 9-én jelent meg a Magyar Időkben az a riport, mely Palkovics államtitkár úrral készült, s melyben a felsőoktatás idegen nyelvű képzési fejezete mellett az orvosképzés önállóságával is foglalkozik. A magunk részéről régóta szorgalmaztuk ezt a fejlesztést, azzal a kiegészítéssel, amit egyébként Palkovics államtitkár úr is igen helyesen emelt ki, hogy ez a bevételi pluszforrás egyúttal a színvonalas magyar orvosképzés fenntartását és fejlesztését is segíti. Ezt azonban összefüggésbe hozni a 2000-ben megtörtént egyetemintegrációval nehéz feladat. Először is, tény az, hogy a Semmelweis Egyetemen kisebb arányban nőtt az utóbbi években a külföldi hallgatók száma, de tény az is, hogy itt már eleve magas volt a szám az integráció előtt. Az is tény, hogy a magyar Budapest-központúság nem csökkent, hanem erősödött, amit a magyar hallgatói jelentkezések mellett a külföldiek jelentkezési arányai is jeleznek.
A vidéki megaegyetem-program, bár kétségtelen, hogy szakmai és gazdasági előnyökkel is kecsegtetett, nem minden tekintetben váltotta be a reményeket, gazdálkodási szempontból bizonyosan nem. Ezt kellően visszatükrözik az egyetemek gazdálkodási problémái, melyre kivétel nélkül a központi irányítás erősítése volt a válasz: kincstári biztosok, kincstári főfelügyelők, kancellárok, gazdasági tanácsok, konzisztóriumok. Ehelyett világos felelősségleosztás szükséges, megfelelő kompetenciákkal. Rendesen a gazdálkodás a szakma kiszolgálója. Az államilag támogatott felsőoktatás de mutatis mutandis, az egészségügyre még inkább igaz ez, szinte végtelen pénzfelhasználási lehetőségekkel rendelkezik. Amikor a kereteiken túllépnek a gazdálkodók, az állam valamilyen módon kisegíti őket. Ez a gyakorlat úgyszólván kötelezi a vezetőket arra, hogy a prudens gazdálkodás helyett felhasználáscentrikus gazdálkodást folytassanak. Az a tied, amit már el is költöttél... Természetesen a hiánygazdálkodás keretei között a likviditás megtartása gondot jelent, ami viszont a nagy gazdálkodó szervezeteket arra ösztönzi, hogy a jól működő ágazataiktól pénzt vonjanak el, s azokat a nehéz helyzetben levőkre fordítsák. Ennek adott keretek között lehet létjogosultsága, de hosszú távon súlyosan veszélyezteti a fejlődést.
Az adminisztratív bilincsekben továbbélő nagy egyetemek nem tudják kihasználni a lehetőségeiket. Ennek részei a túl nagy üzemméret, rendkívül eltérő profilok miatti bonyolult érdekegyeztetési mechanizmusok, valamint a már említett túlbonyolított adminisztráció, ami lehet, hogy véd a visszaélésektől, de önmagában akkora gazdálkodási és működésbeli terhet jelent, hogy ez a fajta védelem már valószínűleg többe kerül, mit az a feltételezett kár, ami ellen véd. Önálló orvosegyetemek, vagy maradjon a jelenlegi struktúra? Az ördög a részletekben rejlik, s ahogy arra az államtitkár utalt, vannak pró és kontra érvek is. Egy bizonyos, a kisebb üzemméretnek és a homogén feladatcsoportnak komoly előnyei vannak. Természetesen a nagy egyetemi struktúrán belül is megoldható a feladat, de a szakmai kompetenciákat és a gazdálkodási döntéseket nem helyes külön csatornán kezelni. Ezért a nagyfokú szakmai és gazdasági önállósággal ellátott egység (Medical School) egy külföldön működő alternatív megoldást jelenthet.

Szerző: Dr. Miseta Attila

Az elem már a listában van!
Nem tehet be a listába 5-nél több elemet!
Sikeresen mentve
Hiba a mentés során!