Hírek

Sajtószoba - 2015. szeptember 30, szerda

"Egy orvosnak soha nem elég bezárkózni a rendelőjébe"

Új Dunántúli Napló - 2015-09-30 - 6. oldal

A gyermekkori elhízás elleni küzdelem Molnár Dénes szerint a jövőnkről szól

Bár a közelmúltban leköszönt a pécsi Gyermekgyógyászati Klinika igazgatói posztjáról, rengeteg feladat vár a jövőben dr. Molnár Dénesre, aki jelenleg a gyermekkori elhízás és egyéb betegségek elleni prevenciós központ létrehozásán dolgozik.

A mindennapi életünkre is nagy hatást gyakorol dr. Molnár Dénes munkássága, hiszen társaival együtt a gyermekkori elhízás és annak megelőzése terén végzett kutatásai sokat tettek azért, hogy tudatosabban táplálkozzunk. Pedig eredetileg a gyermekgyógyászat egyáltalán nem szerepelt a tervei között. "Kutatóorvos szerettem volna lenni, sokat dolgoztam már hallgató koromban az Élettan Intézetben. Több cikkben is társszerző voltam, ám akkori mesterem, Telegdy Gyula professzor Szegedre távozott. Ezután a szülészet- nőgyógyászatra gondoltam, ahol folytatni tudtam volna endokrinológiai kutatásaimat, ám Gáti professzor, akihez jelentkezni szerettem volna, Budapestre ment. Így kerültem a gyermekgyógyászati klinikára, ahol remek szakemberek mellett sajátíthattam el a gyermekgyógyászatot."
Kutatását, az anyagcsere-folyamatok vizsgálatát gyermekgyógyászként is folytatta Molnár Dénes, így terelődött figyelme a gyermekkori elhízásra, amely bár sokkal kisebb probléma volt a hetvenes évek végén, már érzékelhető volt a túlsúlyos és az elhízott kisgyerekek számának növekedése. "Természetesen a klinika érdekeinek megfelelően a gyermekgyógyászat minden ágával foglalkoznom kellett. De érdeklődésem mindig megmaradt a gyermekkori elhízás iránt; azért is választottam ezt a témát, mert annak idején nem foglalkoztak vele, miközben egyre több elhízott gyerekkel találkoztam praxisom során. Eleinte a kollégáim furcsán néztek rám, nem értették, hogy mi érdekes ezen a területen. A kilencvenes évekre ez azonban teljesen megváltozott, és mondhatnám most, hogy bölcs voltam, és megérzés vezetett, amikor kitartottam, de valójában szerencsém volt."
Mindez persze rengeteg munkával járt. A professzor első körben egy gondozói hálózat épített ki, majd munkacsoportot hozott létre, 1988-ban pedig egy nemzetközi kutatói pályázatból létrehozott anyagcsere-laboratórium adott új lendületet a munkának. A kutatások emellett nemzetközi figyelmet is keltettek, és ennek köszönhetően a pécsi gyermekklinika az elmúlt évtizedben több nagy európai kutatásban is meghatározó szerepet játszott.
Ehhez persze a helyi tudás és a szívós munkával kialakított kapcsolatrendszer mellett az is kellett, hogy a téma világszerte elérje az ingerküszöböt, márpedig a gyermekkori elhízás világméretű jelenséggé vált. Paradox módon ebben egy egészségesebb táplálkozást szorgalmazó kezdeményezés is szerepet játszott. "Először az Egyesült Államokban fordítottak figyelmet arra, hogy a zsír- és koleszteringazdag ételeket másokkal váltsák ki. Ebben nagy sikert értek el, ám az emberek által bevitt energia mennyisége nem változott. A zsírban gazdag ételeket az édességek váltották ki, elhízáshoz vezetve. Az elhízás önmagában még nem lenne probléma, ám az ennek nyomán kialakuló különböző betegségek - magas vérnyomás, cukorbetegség, érrendszeri elváltozások - óriási terhet rónak az egészségügyre. Később az is egyértelművé vált, hogy ez a gyermekeket is érinti: az elmúlt évtizedekben megnégyszereződött a túlsúlyos gyerekek száma!"
A gyermekkori elhízás emellett azért is annyira fontos téma, mert itt dől el a jövőbeli egészség is, hangsúlyozza Molnár Dénes. "A lényeg egyre inkább a megelőzésen van, hiszen ha sikerül meggátolnunk a gyermekkori elhízást, akkor számos civilizációs betegség későbbi kialakulását is meg tudnánk előzni. Felnőttkorban ez már késő, és a gyermekeknél is fontos lenne a minél korábbi, fogantatástól a kisiskolás korig történő megelőzés, hiszen később nagyon nehéz az életmódon változtatni."
Ennek a megelőzési folyamatnak a része a nálunk is bevezetett chipsadó, a büféreform, illetve legújabban a menzareform és a mindennapos testnevelés. Ezek egyike sem oldja meg a problémát, mondja a professzor, ám lépések a megoldás felé. A siker csak össztársadalmi összefogással érhető el, és azzal, ha gyermekeink egészségére nem csak a felvilágosító kampányok során gondolunk; egész szemléletünknek kell átalakulnia, szögezi le Molnár Dénes.
Ezt szolgálja az "Összefogás a gyermekek egészségéért" kezdeményezés, amelyet idén indítottak útjára szakmai szervezetek. Ennek első gyümölcse egy Pécsett létrehozandó prevenciós központ lesz, ami nem csak a gyermekkori elhízás ellen kíván tenni. Az itt kidolgozandó komplex, mind az egészségügyi dolgozóknak, mind az iskoláknak és szülőknek szóló módszertan országosan alkalmazható lesz.
A professzortól nem idegen az ilyesféle társadalmi szerepvállalás, úgy véli, hogy ennek az orvosi munka részének kell lennie. "Számomra fontos túllépni az egyéni betegellátás szintjén, és azon túl, hogy egy beteg gyermeket kezelek, szélesebb társadalmi funkciókat is fel kell vállalni. Ezért is vállaltam a Magyar Gyerekorvosok Társaságának elnökségét, és ezért is játszok aktív szerepet az elhízás elleni harcban. Úgy gondolom, hogy egy orvosnak nem elég bezárkóznia a rendelőjébe; jelen kell lennie, példát kell mutatnia és olyan információkat eljuttatni a társadalomhoz, amelytől javul az emberek egészsége."

Megújította a gyermekklinikát
A kutatói munka mellett fontos Molnár Dénes klinikaigazgatói tevékenysége is, hiszen az ő vezetése alatt egységesítették a gyermekellátási rendszert Pécsett és Baranyában, és hoztak létre gyermeksürgősségi fekvő- és járóbetegrészleget a klinikán. Igazgatósága idejét emellett nagyszabású felújítási munkák jellemezték a klinikán, ahol a betegellátó egységek háromnegyede került megújításra. A professzor pályafutása során több szakmai és társadalmi elismerésben is részesült, legutóbb a Szent-Györgyi Albert- és Kerpel- Fronius-díjban.

Hírarchívum