Hírek

Intézeti hírek - 2015. április 16, csütörtök

Új módszerrel a Parkinson-kór ellen

Stroke, Parkinson-kór, epilepszia, migrén: többek között ezek a rengeteg ember életét megkeserítő súlyos és alattomos betegségek tartoznak a PTE KK Neurológiai Klinikájának profiljába, ahol a betegségek kezelése mellett a betegek életét javító és gyógyulási esélyeiket növelő új módszereken is dolgoznak. Dr. Komoly Sámuel, a klinika igazgatója avatott be minket a friss fejleményekbe.

A szélesebb közvélemény is értesülhetett a Parkinson-kór ellátása kezelése terén elért pécsi eredményekről, amikor híre ment annak, hogy a szintén ebben a betegségben szenvedő Nobel-díjas Kertész Imre is a pécsi Neurológiai Klinikát választotta kezelése helyszínéül. A világhírű író választása nem volt véletlen, hiszen a klinikán több évtizede kiemelt kutatási irány a Magyarországon is több tízezer embert érintő Parkinson-kór, és a pécsi orvosok komoly eredményeket tudnak felmutatni.

Az egyre súlyosabb izomremegéssel, mozgási nehézségekkel járó betegség egy bizonyos szintig jól kezelhető gyógyszerekkel, ám egy idő után ezek hatékonysága erősen csökken, mondja Dr. Komoly Sámuel. Pécsett ezekkel a súlyos, előrehaladott esetekkel foglalkoznak, az egyik, ma már „bejáratottnak” mondható módszer a mélyagyi stimuláció, amelyek során a pécsi Idegsebészeti Klinika idegsebészei elektródákat ültetnek a beteg agyába. Az elektródákat működtető stimulátor programozását a Neurológiai Klinika munkatársai végezik, és ezzel a módszerrel sok beteget teljesen tünetmentessé lehet tenni. Akadnak olyan esetek is viszont, amikor ez a bonyolult agyi beavatkozást igénylő módszer a kockázatok – például az idősebb betegek esetében agyvérzés – miatt nem alkalmazható, és ilyenkor nyújt megoldást a közelmúltban bevezetett új megoldás, amely segítségével a hatóanyag közvetlenül a vékonybélen keresztül szívódik fel egyenletesen a nap 24 órájában. A cukorbetegeknél már alkalmazott programozható pumpával történő gyógyszer adagolás nagy előnye, hogy megszűnnek azok a szélsőséges mozgás-teljesítménybeli ingadozások, amelyek rengeteg parkinsonos beteg életét keserítik meg, és így drámai módon javul életminőségük, magyarázza a klinika vezetője.

Áttörés az epilepszia diagnosztizálása terén

Bár a Parkinson-kór kezelése terén jelentős előrelépések történtek, az ehhez hasonló degeneratív idegrendszeri betegségek kialakulása kapcsán mai napig rengeteg a homályos folt. Ezen a téren hozott igen komoly eredményt a több pécsi klinika és intézet kooperációjában végzett átfogó kutatás, amely az agyi vaslerakódást és annak a különböző idegrendszeri betegségekre gyakorolt hatását vizsgálja. A kutatások egyik fontos eredménye az epilepszia diagnosztizálása terén elért áttörés, mondja Komoly Sámuel, hiszen jelenleg az epilepsziát csak tünetei révén lehet azonosítani, márpedig ilyen tüneteket a szervi bajjal nem rendelkező, hisztérikus betegek is produkálhatnak, akik epilepszia elleni szerekkel való kezelése súlyos következményekkel járhat.

A pécsi kutatás alapján most viszont úgy tűnik, hogy az agyi vaslerakódás mértéke lehet az az összekötő kapocs az egyes esetek között, ami azt jelenti, hogy a vaslerakódás szűrésére kidolgozott speciális MR technika segítségével teljes bizonyossággal meg lehet állapítani, hogy valaki valóban epilepsziában szenved-e. Ugyanennek a módszernek a segítségével különbséget lehet tenni a valódi Parkinson-kór és az ahhoz kísértetiesen hasonló tünetekkel járó, ám más típusú agykárosodás okozta egyéb betegségek között – mondani sem kell, hogy mindez mennyire megkönnyíti a minél gyorsabb és hatékonyabb kezelést.

A pécsi klinika kutatói a migrén kapcsán is fontos eredményeket értek el a közelmúltban. Csak Magyarországon egymillió ember szenved ebben a rejtélyes hátterű betegségben, amelyet kapcsán az elmúlt évtizedekben tévesen a betegek egy részénél felvetették a szklerózis multipex fennállását is, miután az MR felvételek mind a migrénben, mind a szklerózisban szenvedők agyában hasonló fehér pöttyöket mutattak ki. Egy nagy mintájú pécsi kutatás viszont most meggyőzően bizonyítja, hogy az említett agyi eltérések a migrén ártalmatlan kísérőjelenségei és semmi közük a sclerosis multiplexhez, ami nagy megkönnyebbülést jelenthet a migrénben szenvedők számára. 

Hírarchívum