A kar és az egyetem is fejlődés előtt áll

2014. április 28.


Új Dunántúli Napló - 2014-04-28 - 12. oldal



A PTE ÁOK újraválasztott dékánja, dr. Miseta Attila bizakodó a jövővel kapcsolatban

Elsöprő többséggel támogatta a pécsi orvoskar összes döntéshozó testülete dr. Miseta Attila dékáni pályázatát, így a következő négy évben is valószínűleg ő vezeti az orvoskart. A régi-új vezető optimista a jövőt illetően, és abban bízik, hogy mind az idegen nyelvű képzések, mind a kar szakmai elismertségének fejlesztése terén jelentős eredményeket tud elérni.

- A második dékáni ciklusára nyerte most el az orvoskar támogatását. Milyen érzésekkel készült akkor a dékánválasztásra, és milyen érzésekkel kért most felhatalmazást az újrázásra?

- Négy évvel ezelőtt sem volt már számomra teljesen új ez a terület, hiszen addigra már egy ciklust eltöltöttem a dékáni vezetésben, mint gazdálkodási és diákjóléti dékánhelyettes. Akkor arra gondoltam, hogy részben az ott megkezdett munkát folytatnám, másrészt pedig eltérő irányvonalakat is meg kellene fogalmazni: nevezetesen erősíteni a karon belüli kohéziót, javítani a munkamegosztást. A mostani választás előtt sok biztatást kaptam a kollégáimtól, még azoktól is, akik négy évvel ezelőtt nem tartoztak a támogatóim közé, így nem volt nehéz arra jutnom, hogy újra megpályázom a dékáni címet. Ilyenkor az ember előveszi a korábbi pályázatát, és rájön arra, hogy mennyi mindent nem hajtott végre belőle, vagy azért, mert nem volt rá lehetősége, vagy azért, mert menet közben megváltozott a véleménye, vagy lustaságból, hanyagságból, tehetetlenségből.

- Lényegében egyhangúlag választották újra, hiszen mind a négy véleményező testület elsöprő többséggel, egy-egy ellenszavazat vagy tartózkodás mellett támogatta a pályázatát. Mindez arra enged utalni, hogy a kari dolgozók elégedettek voltak az elmúlt négy évben nyújtott teljesítményével. Hogyan értékeli Ön saját magát?

- Közepesen. Nagy eredménynek tartom, hogy az orvoskar fellépése sokkal egységesebb, mint dékánságom megkezdése idején. A döntések meghozása előtt minden érintett véleményét kikértem, emellett nem haboztam; azt az alapelvet követtem munkám során, hogy még egy elhibázott döntés is jobb, mint a döntésképtelenség. Épp ezért a nehezebb, kétesebb ügyekben is igyekeztem határozott döntéseket hozni, majd az azt irányvonalat képviselni. Voltak természetesen kudarcok, de összességében a jó döntések voltak túlsúlyban.

- Első dékáni ciklusa alatt igen határozottan képviselte az idegen nyelvű képzések fejlesztésének ügyét, amely nem csupán a kar, hanem az egész egyetem és város számára létfontosságú lehet. Úgy tűnik, sikerrel, hiszen Bódis József rektor is kiemelt fontosságot tulajdonít ennek a területnek, és a városvezetés egyik tagja is fontos stratégiai célként jelölte meg ennek a fejlesztését. Mennyire elégedett az ezen a téren elért eredményekkel?

- Egy pillanatra sem szabad szem elől tévesztenünk, hogy az idegen nyelvű képzés nem öncél, hanem ennek révén lehetséges a magyar orvos-, fogorvos-, gyógyszerész- utánpótlás minél magasabb színvonalú biztosítása. A jelenlegi finanszírozási környezetben a bevételeink kétharmadát adják ezek a képzések, és az egyetem egészét tekintve is kiemelten fontosak. Rektor úr helyesen képviseli azt az álláspontot, hogy ilyen módon lehetséges a Pécsi Tudományegyetem anyagi helyzetének javítása, ami aztán szakmai pozícióink erősítésére váltható át. Mindezt persze nem lehet az összes karra vonatkoztatni, hiszen azok az oktatási területek tudnak részt venni ebben a törekvésben, amelyeknek van külföldi piacuk. Ezért a már bizonyított képzési formákat kell tovább erősíteni, és természetesen szükség van új oktatási portfóliók kialakítására is. Ebből a szempontból teljes a harmónia a rektori vezetés és az orvoskar vezetése között. Annak igen örülök, hogy talán a mi erőfeszítéseinknek is köszönhetően az utóbbi időszakban a kormányzat és a város vezetése is egyre nagyobb figyelmet fordít erre a területre; remélhetőleg mindezt konkrét lépések is követik a közeljövőben.

- A másik fontos törekvés az orvoskar természetes partnerének számító Klinikai Központtal való kapcsolat szorosabbra fonása volt. Hogyan látja, mennyire volt sikeres ezen a téren?

- A Klinikai Központ egy viszonylag új egység, ami a gyógyítással kapcsolt szakmai és gazdasági irányítást kell, hogy ellássa. Az elmúlt időszak legfontosabb változása, hogy a Klinikai Központ jelenlegi vezetésével teljes mértékű az egyetértésünk koncepcionális szinten, míg a korábbi kapcsán ez nem volt elmondható. Most az együtt haladásban és a problémás ügyek közös megbeszélésében érdekelt mindkét fél. A következő lépés az itt elért eredmények átvitele szervezeti szintre. Itt az ideje annak, hogy csökkentsük a felesleges adminisztratív köröket, ehhez pedig az szükséges, hogy a Klinikai Központ jóval nagyobb mértékben rendelkezzen önálló gazdálkodási hatáskörökkel, mint jelen pillanatban. 2008-ban ezeknek a jogköröknek a döntő része átkerült a Gazdasági Főigazgatóságra, és ez az áldatlan helyzet a mai napig fennáll. Ezen változtatni kell, mert csak így tudunk további komoly megtakarításokat elérni, emellett pedig rendezni kell a szakmai irányítás és a gazdasági irányítás területén kialakult, sokszor igen zavaros viszonyokat. Nem lehet úgy vezetni, ha a kormány ugyan a kezedben van, de a féket és a gázt más kezeli.

- Az idei év a választások éve, és mire eljött a dékánválasztás, ezek közül már kettő is lezajlott. Februárban megválasztották a PTE régi-új rektorát, április elején pedig országgyűlési választás volt. Mennyire határozzák meg mindezek az orvoskar mozgásterét?

- Azt tudni lehet rólam, hogy jobboldali érzelmű ember vagyok, és ez mindig is így volt. Ezzel együtt a kari egység megteremtésének egyik legfontosabb eleme épp az az alapelv volt, hogy a kar nem politizál, csupán szakmai téren. Mindez lehetőséget nyújtott arra, hogy azokkal a kollégákkal is megteremtsük az összhangot, akik talán más politikai preferenciákkal rendelkeznek, ez ugyanis engem a legcsekélyebb mértékben sem érdekel, és a kar működését igyekszünk függetleníteni a politikai kérdésektől. Ezzel együtt örülök a választás eredményének, ez ugyanis egyfajta folyamatosságot biztosít. Bár a felsőoktatás és az egészségügy nem tartoztak az elmúlt négy év nyertesei közé, abban bízom, hogy a javuló gazdasági teljesítmény lehetőséget teremt arra, hogy ezek a területek is több forrásban részesüljenek, és abban is bízom, hogy a helyi és regionális politikusok is nagyobb hatásfokkal tudják majd képviselni a helyi érdekeket. A rektorválasztáson az orvoskar is Bódis József rektor urat támogatta, úgy ítéltük és ítéljük meg, hogy ő a megfelelő személy az egyetem élére. Természetesen mindig van tér a fejlődésre, és ezekről folytattunk is egyeztetéseket - úgy látom, a jelenlegi helyzet megfelelő a további fejlődésre. Emellett Mellár Tamás professzor rektori pályázatában is több támogatandó elem szerepelt, és remélem, hogy ezek közül többet fel is használ majd a régi-új rektori vezetés. Úgy érzem, hogy mind a kar, mind az egyetem fejlődés előtt áll.

- Az új dékáni ciklus lehetőséget ad több minden újragondolására is. Tervez-e személyi és szervezeti változásokat a kar vezetésében?

- Életkoruk miatt többeknek rövid időn belül távozniuk kell a kari vezetésből. Külön megemlíteném közülük Ertl Tibor professzort, aki általános dékánhelyettesként nagyon hasznos módon egészített ki, hiszen olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek belőlem hiányoznak. Életkora miatt sajnos ezt a posztot a jövőben nem tudja betölteni, de arra törekszem, hogy legalább tanácsadóként továbbra is vegye ki a részét a kar vezetéséből. Két új jelöltem is van ezen a területen, és azt se felejtsük el, hogy a következő négy év egyik fontos feladata, hogy az utánam következő dékánt "kineveljük". A tudományos dékánhelyettességet ellátó Koller Ákos professzor életkora miatt szintén távozik, az ő utódja Nyitrai Miklós professzor lesz. A Klinikai Központtal való viszony átalakulása miatt nem lesz szükség ezen a területen dékánhelyettesi pozícióra, de számítok az eddig ezt a területet felügyelő Bíró Zsolt professzor további munkájára.

- Szóba került az utódlás kérdése is. Hogyan szeretné átadni a stafétát utódjának, milyen kart szeretne maga mögött hagyni?

- Fontos cél, hogy az anyagi pozícióink erősítését át tudjuk váltani a szakmai területek megerősítésébe. Ezen a téren már eddig is értünk el eredményeket, de ez továbbra is kiemelt törekvés. Döntő feladatomnak tekintem, hogy a meglévő erőforrásaink minél nagyobb hányadát tudjuk orvosszakmai, oktatási és tudományos eredményekre átkonvertálni. A dékán ebből a szempontból olyan, mint egy menedzser: rendkívül sok múlik azon, hogy az egyes területekért felelős kollégáit mennyire tudja ösztönözni. Az előrejutáshoz és a fejlődéshez minden segítséget meg fogok adni mindenkinek.

Dokumentum(ok)

Az elem már a listában van!
Nem tehet be a listába 5-nél több elemet!
Sikeresen mentve
Hiba a mentés során!