Papírexport

HVG - 2013-11-21 - 52,53. oldal

Kurzusok külföldieknek

Az állami támogatás apadása miatt mind több egyetem és főiskola toboroz külföldi hallgatókat. A módszerek különbözőek, az eredményességük változó.

Harmincmillió forint tiszta haszon - ennyit hoznak évente a Kodolányi János Főiskola külföldi hallgatói, akiket hét éve igyekszik magához vonzani a székesfehérvári intézmény. Jelenleg csaknem 400 külföldi diák tanul náluk, közülük 250 levelezős hallgató az ukrán Nemzetközi Gazdasági és Humán Egyetemmel közös programban. "Akik ott gazdaságtudományt hallgatnak, nálunk felvehetik a turisztikát, és fordítva. A végén pedig mindkét intézmény diplomáját megkapják" - vázolta a HVG-nek a közös munka előnyeit Szabó Péter rektor, aki elmondta, Ukrajna azért lett célország, mert így ki tudták használni, hogy a főiskolán sok az oroszul jól beszélő tanár.
"Az első lépés az oktatók felkészítése volt, mert a nyelvtudás önmagában nem elég" - hangsúlyozta Szabó, hozzátéve: Székesfehérváron azóta is rendszeres a tanárok továbbképzése. Azonban arra is van példa, hogy már a nyelvtudással sincs minden rendben: a HVG-nek név nélkül mesélő amerikai fiatalember három év után javarészt a tanárok hiányos nyelvtudása és az ebből adódó kellemetlenségek miatt hagyta ott az egyik nagynevű budapesti egyetemet.
A felsőoktatásért felelős államtitkárság adatai szerint jelenleg valamivel több mint 20 ezer külföldi egyetemista tanul Magyarországon, többségük költségtérítéses képzésben vesz részt, és orvosnak, illetve fogorvosnak készül (lásd táblázatunkat). Az egyik legvonzóbb intézmény a külföldiek számára a Debreceni Egyetem, ahol több mint negyven országból 3000 hallgató tanul angol nyelven. Egyre nő az érdeklődés az ilyen kurzusok iránt - mondják a DE-n, ahol a túljelentkezés is nagy. Az országos tapasztalatok azt mutatják, hogy a jellemzően angol, esetenként német nyelvű képzés során a hallgatók elvileg ugyanazt tanulják, amit a magyarok. Az orvosoknál azért van némi különbség, a magyar orvosi szaknyelvet ugyanis a külföldi hallgatóknak is el kell sajátítaniuk. Ők a harmadik évfolyamtól kezdve klinikai gyakorlatokon vesznek részt, ott pedig elengedhetetlen a páciensekkel való gördülékeny kommunikáció.
Az idegen nyelvű kurzusok oktatóival szemben különbözőek az elvárások. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen például - mint megtudtuk - vannak ugyan "bejáratott tanárok", de megfelelő nyelvtudás birtokában bármelyik oktató beszállhat a képzésbe. A DE külföldieknek szóló térítéses orvosképzésében közel 750 oktató vesz részt, tőlük felsőfokú nyelvvizsgát vagy anyanyelvi szintű angoltudást és legalább hat korábban megtartott angol nyelvű előadást várnak el. Az angol nyelvű orvosképzésben részt vevő oktatók számára külön nyelvi továbbképzéseket is tartottak uniós pénzből.
A diákoknak a felvételhez nem elég az, hogy befizetik a tandíjat. A színvonal megtartása érdekében valamilyen módon mindenhol szűrik a jelentkezőket, már csak azért is, mert a tapasztalatok szerint az előképzettségben nagy különbségek lehetnek. Mindenkinek kötelező a felvételi vizsga Debrecenben, és bizonyos jelentkezői létszám felett külföldön is szerveznek kihelyezett, írásbeliből és szóbeliből álló felvételi vizsgát biológiából, fizikából és kémiából. Ennek során a jelentkezők angoltudását is felmérik. A Műegyetemre viszont csak egyetlen, angol nyelvű felvételit szerveznek augusztusban; aki ezen elbukik, annak egy évig előkészítőre is kell járnia, majd újra szükséges vizsgázniuk.
Tömegesen érkeznek ugyanakkor a külföldi diákok egy-két félévre az uniós Erasmus-ösztöndíjprogram keretében, olykor pedig állami segédlettel is.
A leginkább vágyott, vagyis a teljes képzést végigtanuló - és megfizető - hallgatók felkutatása azonban az intézményekre hárul. A Budapesti Műegyetem és a DE például kiterjedt ügynökhálózaton keresztül toborozza leendő hallgatóit. A Műegyetemnek 39 ügynöke van: olyanok, akik családjuk révén kötődnek Magyarországhoz, vagy egykor maguk is az intézményben végeztek. Ők sikerdíjért dolgoznak, minden BSc-képzésre beiratkozott hallgató után a szemeszter tandíjának 10 százalékát kapják. Egészen más úton jár a Kodolányi. A klasszikus ügynökségek nem elég hatékonyak, a diplomácia ugyan sokszor segíthet, de üzlet a felsőoktatási intézményi kapcsolatokból lehet - vallják, hozzátéve, hogy több mint 300 intézménnyel van kapcsolatuk. Korábban együttműködtek például a japán Kanazawa Seiryo Egyetemmel, ez azonban végül megszakadt, mivel a magyar diákok nem akartak Japánba menni. Idegenkedésüket később, egy főiskolai felmérésben a japán ételekkel indokolták.


Forrás: Emberi Erőforrások Minisztériuma

Ország Fő
Németország 2528
Szlovákia 2436
Románia 2308
Szerbia 1465
Ukrajna 1269
Irán 1025
Norvégia 856
Izrael 739
Nigéria 639
Törökország 583


A legtöbb külföldit oktató karok, 2012/2013-as tanév
Forrás: Emberi Erőforrások Minisztériuma

Egyetem, kar Külföldi hallgató (fő)
Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar 2120
Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar 1713
Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar 1559
Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar 966
Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar 847
Szent István Egyetem Állatorvostudományi Kar 839
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar 511
Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar 464
Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar 387
Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Kar 375
Közép-európai Egyetem 374
Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar 346
Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar 252
Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar 242

Dokumentum(ok)