Amint azt a híreinkben korábban megírtuk, PotePath néven olyan oktatásfejlesztési reformot dolgozott ki a pécsi orvoskar vezetése, amely már az idei tanév tavaszi szemeszterétől segíti a hallgatók tudatos készülését, egyben hatékonyan támogatja az orvosi pályán belüli orientációjukat. Az új rendszer lényege, hogy a választható tantárgyakat négy kategóriába osztották: manuális, konzervatív, kutatói és általános orvostudományi, megkönnyítve ezzel a diákok döntését, vezérfonalat biztosítva tanulmányaik menedzseléséhez. A reform részleteiről dr. Czopf László oktatási dékánhelyettessel beszélgettünk.
Schweier Rita írása
„Az oktatás fejlesztésével folyamatosan foglalkoznunk kell, hisz kész rendszer nem létezik. Összefügg ez azzal is, hogy mindig új diákok érkeznek, új igényekkel, és nemzetközi szinten is megjelennek olyan új tendenciák, amelyekre fontos figyelni. Mindemellett azzal is szembesültünk, hogy - úgy az általános orvosszakon, mint a fogorvosin és a gyógyszerészetin - nehezen tudják kiválasztani a hallgatóink azokat a tantárgyakat, amikről szabadon dönthetnek” - nyilatkozta az oktatási dékánhelyettes.
Mint mondta, eddig annyiban orientálták a diákokat, hogy jelezték, melyik szemesztertől kezdődően és milyen előképzettség meglététől ajánlják az adott tantárgy felvételét. A tantárgyfelelős még megtehetett annyit, hogy meghatározta, mely tantárgyakra – maximum háromra – épül, amit meghirdet. Ettől eltekintve egy 900 oldalas dokumentumból kellett a hallgatóknak kiválasztaniuk az elektív és fakultatív tantárgyaikat. Egy-két éve döntésükben már ajánlásokkal is támogatja őket a kar, a curriculumban jegyezve, hogy az adott félévhez főként mely választható tantárgyak illenek, ám ezek csak finom utalások, elkerülve a rendszerben esetlegesen keletkező kényszert, disszonanciát.
„A hallgatók tudatossága, érdeklődése és személyes karrierterve nagy mértékben különböző. Vannak, akik kipróbálják a dolgokat és csak a képzés vége felé döntenek, olyanok is akadnak, akik helyett a szüleik vagy a későbbi munkáltatóik határoznak, és olyanok is előfordulnak, akik már elsőévesként tudják, hogy az egyetem elvégzése után milyen szakterületen szeretnének dolgozni. Főként utóbbiaknak segít a PotePath azzal, hogy csoportokba rendezi a választható tantárgyakat: konzervatív orvostudományi, manuális orvostudományi, kutató orvostudományi és egy általános orvostudományi tárgykörbe, az eddigieknél célzottabb orientációt biztosítva ezzel. Ez a koncepcionális rendezés talán azoknak is hasznos, akik ugyan még bizonytalanok a döntésükben, ám elindulnának egy számukra jónak gondolt úton, próbaként, mennyire bizonyulnak sikeresnek” - vélte dr. Czopf László.
Szerinte a rendszer főként a preklinikai- és a klinikai modult veszi célba, mert a hallgatók érdeklődése akkortájt már egyértelműbbé válik. A kar vezetése ugyanakkor azt is lényegesnek ítélte, hogy már a képzés kezdetétől legyenek benne olyan elemek, amelyek „kimenetfókuszúak”, azaz láthatóak belőle, hogy ez egy orvosképzés. Fontosnak gondolták továbbá, hogy a diákok a sok elméleti tantárgy tanulása közben ne veszítsék el az érdeklődésüket az orvosi segítő tevékenység iránt.
A dékánhelyettes hangsúlyozta, hogy a modulok átjárhatóak, sőt, kimondottan hasznos lehet, ha a diák több csoportból is választ. A kutatói pályára készülőknek például szükségük lehet a manualitásukra is, mivel a kísérletek során állatokat is operálnak. Mint mondta, a választásban sokat segíthetnek a kötelező tantárgyakat oktatók, mert ismerik a hallgatók teljesítményét és érdeklődését, de támogatást adhatnak a témavezetők a Tudományos, illetve a Demonstrátori Diákkörökben, valamint a különféle hallgatói szervezetek is: a PTE Surgical Society, vagy a Pécs Emergency Society.
„A kreditalapú oktatás bevezetése óta minden orvoskaron kihívást jelent az, hogy a választható tantárgyi körből hogyan tudnak a hallgatók hatékonyan, a képzésüket támogató módon választani. Mindenütt más-más stratégia mentén zajlik a folyamat megkönnyítése, orientációjuk segítése. Németországban, a Jénai Egyetemen például az összes választható tantárgyat csoportosították, három kategóriát alkotva. Ott merevebb a rendszer, a hallgatónak abban kell maradnia, ami mellett egyszer döntött, míg nálunk a részvétel is szabadon választható. A képzése zárultával mindenki általános orvosi diplomát kap, akár a PotePath alapján, akár hagyományosan állította össze az órarendjét, mi pusztán a könnyebb eligazodásban és döntésben szeretnénk segíteni. A kutatóorvosnak induló diákból is lehet gyógyító, ha meggondolja magát, és ugyanez igaz arra is, aki a klinikumból rándul át az elméleti síkra” - tette hozzá az oktatási dékánhelyettes, aki elmondta azt is, hogy a PotePath irányaiban túlteljesítésre is lesz lehetőségük a hallgatóknak, és ezért a tandíjukon túlmenő költségtérítésre nem kötelezik őket.
A PotePath-rendszerben történő specializálódás egyébként tanúsítvánnyal zárul, ami előnyt jelenthet a hallgatók számára az orvoskaron vagy a Klinikai Központban történő álláskeresés során, továbbá vélhetően másutt is, hisz bizonyítja, hogy a diák tudatosan készült a pályájára és elsajátított olyan készségeket, amelyeket esetleg mások nem. Dr. Czopf László aláhúzta, hogy ebben segítséget jelenthet a „Klinikai készségek leckekönyve” elnevezésű kari dokumentum is, melynek használata ugyancsak hozzájárul ahhoz, hogy további, szabadon választott, plusz készségeket szerezhessen a hallgató, kiemelt motivációját jelezve ezzel egy bizonyos terület irányában.
„A PotePath egy szolgáltatás, hogy a hallgatóink motiváltabbak legyenek és megvalósuljanak a céljaik. Semmiképp sem plusz feladatként, kényszerként vagy gyötrő bizonytalanságként akarjuk rájuk terhelni, épp ellenkezőleg: segítő lehetőségként, ezért is hagytuk szabadon a választásukat. Szeretnénk, ha a diákjaink örömmel használnák a képzésük javítására” - összegezte az oktatási dékánhelyettes.
Fotók:
Verébi Dávid
Kalmár Lajos