Hírek

Sajtószoba - 2018. december 28, péntek

Egyetemünk Gyermek Prevenciós Központjának kutatási eredményei

A magyar kutatás szerint a kisgyermekeket nevelő magyar anyák a játék közbeni balesetektől, jellemzően a csonttörésektől féltik a legjobban a gyerekeiket, az elhízástól pedig a legkevésbé. Pedig az ország közel kétharmada túlsúlyos, és a legfrissebb adatok szerint nagyjából 20 ezer súlyosan elhízott gyerek élhet ma Magyarországon.

Európában az első, a világon pedig a 4. legelhízottabb nemzet vagyunk, csak az Egyesült Államok, Mexikó és Új-Zéland tudott megelőzni minket - derült ki egy idei OECD-jelentésből. Az ijesztő számok alapján Magyarországon a felnőtt lakosság jelenleg több mint kétharmadát érinti a túlsúlyosság, vagy elhízottság valamilyen formája.

A KSH ennél valamivel megengedőbb: 2016-os egészségjelentésük szerint a felnőtt lakosság 58 százaléka túlsúlyos vagy elhízott. Márpedig a statisztikák szerint a túlsúly és az elhízás - vagyis a magas testtömeg-index - a magas vérnyomás után a második legnagyobb élettani kockázat a magyarok körében, a felnőtt lakosság egészségveszteségének 9 százalékáért felel, és hasonló arányban érinti mindkét nemet.

Bár az elhízás csak 1960-ban jelent meg önálló betegségként a Betegségek Nemzetközi Osztályozásában, a 20. század második felében világméretű egészségügyi problémává vált. Ennek ellenére az emberek többsége nem kimondottan betegségként, hanem egyfajta állapotként tekint az elhízásra. Jól igazolja ezt a Pécsi Tudományegyetem Gyermek Prevenciós Központjának idei kutatása, ami rávilágított, hogy még egy megfázástól is jobban féltjük a gyerekünk, mint az elhízástól.

Az NRC online kérdőíves felméréséből egész pontosan az derült ki, hogy azoknak a magyar anyáknak, akik 10 év alatti gyereket nevelnek, az a legnagyobb félelmük, hogy valamilyen baleset éri a gyermeküket, mondjuk eltörik a karja vagy a lába, és attól tartanak a legkevésbé, hogy a gyerek túlsúlyos lesz.

Apró adalék: a kutatás kiemelt figyelmet szentelt a hároméves vagy annál fiatalabb gyereket nevelő anyákra, akik a válaszadók 52 százalékát tették ki, míg a 4 és 10 év közötti gyermekek szülei 48 százalékban képviselték magukat a felmérésben.

A kutatás eredményei alapján tízből nyolc szülő a gyerek csonttörésétől tart a leginkább (81 százalék), miközben mindössze 5 százalékuk találkozott ténylegesen a problémával, tehát élte át, hogy a kisfia vagy kislánya játék közben eltörte bármijét. A válaszadók kereken háromnegyede gondolta úgy, hogy tudna tenni valamit egy játszótéri kéz- vagy lábtörés ellen.

A második helyre az olyan műtéti beavatkozást igénylő betegségek kerültek, mint a mandulaműtét vagy a vakbélgyulladás, 75 százalékkal. A válaszadás során a megkérdezettek kevesebb mint fele érezte úgy, hogy tud ezek ellen tenni, miközben tízből csupán egy anya gyermekét érintette ilyen betegség.

A harmadik helyen olyan betegségek állnak, mint az influenza, a rotavírus vagy a bárányhimlő, vagyis azok a megbetegedések, amelyeknek akár súlyos szövődményei is lehetnek, és amelyek miatt a gyerekek könnyen kórházba kerülhetnek. A félelemlista első két helyezettjéhez képest itt jogos az aggodalom is: az anyák 57 százaléka valóban találkozott már ilyen betegségekkel.

A kisgyermekeket nevelő anyák rettegett betegségeinek sorában ezután az allergia (72 százalék), a szív- és érrendszeri betegségek (69 százalék), az autoimmun betegségek (60 százalék), a cukorbetegség (szintén 60 százalék) és a különböző genetikai betegségek (58 százalék) következnek.

A szülői félelmek 10-es listáján még a nátha és a megfázás (53 százalék) is megelőzi az elhízást (44 százalék), hiába tehető az közvetlenül felelőssé például a szív- és érrendszeri megbetegedések vagy a cukorbetegség kialakulásáért. Közben a felmérésben részt vevő anyák 96 százaléka azt is gondolja, hogy tud tenni az elhízás ellen – ez a szám a megfázás esetében 87 százalék.

Bár a hazai trendeket látszólagos stagnálás jellemzi, a Magyar Elhízástudományi Társaság ügyvezető elnöke, dr. Halmy Eszter szerint semmi okunk sincs hátradőlni, mert mint mondja: "Az Országos Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP) 2009-es és 2014-es adatai alapján vizsgálták a szakemberek az ötéves trendet. E szerint igaz, hogy évi 1 százalék alatt maradt a túlsúly és elhízás együttes előfordulásának növekedése, de az elhízás mértéke, vagyis súlyossági foka nőtt. Azaz egyre több túlsúlyosból lesz elhízott, valamint az elhízásnak egyre súlyosabb formái jelennek meg, ami intő jel, és a figyelmet a testsúlytartásra, valamint a megelőzés fontosságára kell irányítani."

A magas testtömeg-index - vagyis a túlsúly és az elhízás -; a KSH 2016-os egészségjelentése szerint a második legnagyobb élettani kockázat, illetve a negyedik legnagyobb veszteséget okozó kockázati tényező a magyarok körében, ez a felnőtt lakosság egészségveszteségének 9 százalékáért felel.

A KSH adatai alapján az is kijelenthető, hogy lényeges különbség van a nemek között: amíg a nők 49 százalékának, addig a férfiak 62 százalékának volt magas a testtömeg-indexe 2014-ben.

A túlsúly és az elhízás négy olyan betegségcsoporttal hozható összefüggésbe, amik vezető okai a magyar felnőttek egészségveszteségének. Ezek pedig a következők:

  • a keringési rendszer betegségei (a felnőtt lakosság egészségveszteségének 21 százalékáért felel),
  • a cukorbetegség (a felnőtt lakosság egészségveszteségének 3 százalékáért felel),
  • a daganatos megbetegedések (a felnőtt lakosság egészségveszteségének 19 százalékáért felel),
  • valamint a mozgásszervi betegségek (a felnőtt lakosság egészségveszteségének 10 százalékáért felel).

A Pécsi Tudományegyetem Gyermek Prevenciós Központjának kutatása arra világít tehát rá, hogy mennyire mástól féltjük a gyerekeinket, mint ami valóban aggályos. Olyan dolgoktól tartunk a leginkább, amik nagy eséllyel gyógyíthatóak (csonttörés, mandulagyulladás, influenza, bárányhimlő ), a hosszú távú következményektől pedig kevésbé félünk.

Közben a II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika Obezitás Centrumában az év eleje óta a gyermekkori elhízás genetikai okait kutatják. Itt 900-1000 gyereket vizsgálnak meg évente, nagy részük kamasz, és nem ritka, hogy 14-15 éves gyerekeket 100 kilogramm feletti testtömeggel regisztrálnak.

Forrás:

index.hu

Hírarchívum