A Nature Chemistry legújabb számában jelenik meg az a publikáció, amelynek Dr. Lukács András, a Biofizikai Intézet docense az egyik társszerzője. A neves lapban megjelent cikk egy olyan amerikai-japán-brit-magyar kutatási eredményről számol be, amelyben sikerült megfejteni a Dronpa nevű fotokapcsolható fluoreszcens fehérje működését. A korallokban felfedezett GFP-hez hasonló szerkezetű fluoreszcens fehérje különlegessége, hogy egy fluoreszcens és nem-fluoreszcens állapota is van, amely kék és zöld fénnyel kapcsolható ki és be. Innen származik a fehérje japán neve (dronpa) ami magyarul annyit tesz, hogy eltűnik. A Dronpa fotokapcsolhatóságának a szuperfelbontású mikroszkópiában van jelentőse, a PAL/STORM eljárással készített képek esetében ennek nagy haszna van.
A kísérletek túlnyomó részét az Oxford melletti Rutherford Appleton kutatóintézet központi lézerlaborjában végezték el, az ULTRA nevű tranziens infravörös lézerspektroszkópiai berendezéssel. Az ULTRA segítségével a femtoszekundumoktól egészen milliszekundumokig sikerült nyomon követni a Dronpa funkcionális dinamikáját.