„Erőteljesen profitábilis az orvoskar, a hangsúlyt a jövőben a minőségre kell helyeznünk”

2018. június 5.

-interjú dr. Miseta Attila dékánnal

Dr. Miseta Attila egyetemi tanár látja el a rektori feladatokat a Pécsi Tudományegyetemen július elsejétől a köztársasági elnök április 23-án kelt határozata szerint, Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások korábbi miniszterének javaslatára. Ezzel egyidejűleg megszűnik orvoskari dékáni vezető pozíciója. Összegeztük az elmúlt nyolc év tapasztalatait, eredményeit, és kissé előrevetítettük a közeljövő feladatait.

 

Schweier Rita írása

 

-Lehet-e, érdemes-e az elmúlt nyolc év dékáni periódusát kétszer négy évre bontani, és ily módon értékelni?

-Igazából nem. Bár a dékánhelyettesi csapatok részben mások voltak, azért létezett egy folyamatos átmenet, és a hosszú távú célok megvalósítása is áthúzódik periódusokon. Sőt, vannak olyan jellegű célok, amiket egy egyetemnek az alapításától kezdve fel kell vállalnia, ilyen például a minőség folyamatos emelése, a hagyományokhoz való ragaszkodás mellett az innovációk befogadása, és mindehhez a személyi és anyagi háttérfeltételek megteremtése. Azt gondolom, hogy a kétszer négy év egyszer nyolc év volt.

-Fontos eredmény, hogy az elmúlt tíz évben sikerült az idegen nyelvű képzésből származó bevételt megtízszerezni, és ha jól tudom a számokat, akkor ez éves szinten a hatmilliárdos összeget is elérte.

-Jelenleg ez már hétmilliárd környékén tart, de természetesen a bevételeink jelentős mértékben függenek a dollár és euró árfolyamok alakulásaitól. Szerencsére kialakult egy erőteljes érdeklődés a kar iránt, emellett létezett egy konjunkturális helyzet, valamint a kollégák részéről a fogadókészség – mindez szükséges volt ahhoz, hogy intenzíven tudjunk fejlődni. Egy idő után aztán elértük azt a szintet, ahol az infrastrukturális és személyi feltételek már nem voltak elegendőek ahhoz, hogy tovább bővíthessünk. Jelenleg az orvoskar erőteljesen profitábilis, a hangsúlyt a jövőben a minőségre kell helyeznünk. Amit el kell érnünk, az a felzárkózás a nyugati egyetemekhez, minden tekintetben. Ez nyilván egy hosszú folyamat lesz.

-Sikerült – ahogyan Ön szeret fogalmazni – minőségi hallgatókat a karra vonzani?

-A hallgatói minőség ma is eltérő, de sok a kitűnő diák. Aki megengedheti, mert olyan családi háttérrel rendelkezik, az nyilván neves német, angliai vagy amerikai egyetemekre jelentkezik. A mi hírnevünket részben azért is kell erősíteni, hogy egyre jobb hallgatói kört vonzhassunk magunkhoz. Elsőrendűen nem is az számít, hogy ki jön be, sokkal inkább az, ki megy ki, és a visszajelzések ezzel kapcsolatosan jórészt pozitívak.

-Küzdeni kellett és kell a kiváló oktatókért is, az ő visszacsábításukért, ami alapvetően talán három pilléren nyugszik: egyik a megfelelő javadalmazás, a másik a karon belüli béke, a harmadik pedig az infrastrukturális háttér, ami az MVP-fejlesztésekkel megoldódni látszik.

-Az anyagiaknak kétségtelenül van ebben szerepük, bár azért azt tapasztaltam, hogy az igazi kutatók, oktatók ezt egy adott szint felett másodlagosnak tartják. A környezet ugyancsak nagyon fontos, egyrészt az, hogy legyen lehetőség a szakmai fejlődésre, másrészt a munkahelyi, emberi légkör is.

-Óriási fejlődés zajlik jelenleg úgy a diagnosztikában, mint a különböző gyógyító technológiák terén. Hogyan sikerült ezt a folyamatot bölcsen követni?

-Ez nem egyszerű feladat. A csúcstechnológiákat ma még nehéz lenne megvásárolnunk, ezért inkább ahhoz szeretnénk ragaszkodni, hogy jó minőségű, kipróbált háttérfelszereléseink legyenek. Az MVP-forrásokból és a pályázatiakból nagyon komoly összegeket költöttünk a fejlesztésekre, de sajnos még mindig vannak olyan területek, ahol lemaradásokkal küzdünk, és ezt pótolnunk kell.

-A kutatások terén szintén felfutó a tendencia.

-Igen, egyre több jó színvonalú újságban tudunk közölni, és a szcientometriás adatok is javulnak, de ezen a téren még előrébb lehetne jutni. Sok esetben a kutatásnak is műszeres feltételei vannak, amit erősítenünk kell, ám a legfontosabbnak az elkötelezett, tehetséges kollégák jelenlétét tartom.

-Sikerült-e megvalósítania azt az elképzelését, ami a szó jó értelmében vett nyugatiasabb intézeti és klinikai berendezkedések létrejöttét célozta, akceptálva egy-egy adott intézeten és klinikán belül több nívós kutató-, diagnoszta-, és betegellátó csoport tevékenységét?

-Nem mindenhol, és nem feltétlenül ugyanúgy, de ebben a tekintetben sokat fejlődtünk. Egy alapintézet és egy klinika között azért vannak különbségek, de azt az elképzelést, hogy egy intézetvezető vagy klinikaigazgató alapvetően meghatározza egy intézet, egy klinika profilját, és más nem is pisszenhet, ezt a szemléletet sikerült felszámolnunk.

-Sokat küzdött a bürokrácia csökkentéséért, valamint az egészségügyi felsőoktatásban dolgozók bérének kompenzációjáért. E két ügyben meddig sikerült eljutnia?

-Sajnos a bürokráciával szemben vesztésre állunk. Ennek azt gondolom, az az alapvető oka, hogy a '90-es évek során, a 2000-es évek elején rengeteg olyan diplomás kollégát képeztünk, akik a valódi értékelőállító munkában nem képesek részt venni, és jobb híján adminisztrátorokat csináltunk belőlük. Hozzáteszem, ez nem az ő hibájuk. Mindez elsősorban rajtunk, állami intézményeken csapódik le. Ez ellen gyorsan tenni kellene. Remélem, hogy kancellár úr segítségével ennek kapcsán eredményeket tudunk már rövid távon felmutatni. Az a felsőoktatási koncepció, amit ezzel összefüggésben a Fidesz-kormány elképzelt, kifejezetten jó, de azt következetesen végig kellene vinni.

Tapasztaljuk, hogy számos képzőhely jött létre az országban az elmúlt húsz-huszonöt évben, ezekben azonban nem folyik színvonalas képzés. Ugyan jórészt megvonták tőlük az állami  támogatást, ám mivel képzési portfólióik könnyen kifizethetőek, ezért ezek az intézmények még mindig léteznek. Nem mellesleg a támogatást nem intézmény, hanem képzési forma kapja, vagy nem kapja, így egyes patinás karok is nehéz helyzetbe kerültek. Ez pedig nem feltétlenül kedvez a magyar felsőoktatásnak, aminek el kell mozdulnia a minőség irányába. 

A bérek ügyében azon voltunk, hogy saját erőforrásokból kompenzáljuk azokat a különbségeket, amik az egészségügyi és felsőoktatási béremelések kapcsán feszültségeket keltettek az elméleti intézetekben és a klinikákon dolgozók között. Ha teljes sikert nem is, de részleges eredményt sikerült elérnünk ezzel kapcsolatban, és egy újabb lépés is folyamatban van.

-Mennyire hosszú az a lista, amit feladatként átad a dékáni pozícióra pályázó két kollégájának?

-Más ez a lista mindkét személynél. Dr. Nyitrai Miklós professzor a helyettesem volt, a dékáni vezetés oszlopos tagja, ő pontosan tudja, mik azok a feladatok, amik átnyúlnak a következő vezetési periódusra. Dr. Wittmann István professzorhoz régi barátság fűz, évfolyamtársam volt, és ő is dolgozott oktatási dékánhelyettesként Sümegi Balázs dékánátusa idején, tapasztalattal tehát ő is rendelkezik. Azt gondolom, hogy két nagyon tisztességes és jó képességű kolléga pályázik.

-Mennyiben sikerülhet az orvoskar modelljét alkalmazni az egész egyetemen?

-Részlegesen biztosan. Mivel nagyok az eltérések az egyes portfóliók között, ezért erősen támaszkodni fogok a dékán urakra, valamint a karok vezető senior oktatóira, kutatóira, hogy világosan artikuláljuk a problémákat, és az azokra található megoldási lehetőségeket. Célom az, hogy a helyi körülmények figyelembe vételével segítsek azoknak a karoknak, akik teret vesztettek az elmúlt években.

-Tudja már, hogy mi lesz az első lépése július elsejétől?

-A nyár első hónapját egy problémafeltáró, a közeli és a középtávú jövő stratégiai megoldásait kereső periódusnak gondolom. Bízom abban, hogy szeptemberre kikristályosodik, melyek azok a legfontosabb szervezeti és működéssel kapcsolatos lépések, amelyeket meg kell tenni.

-A továbbiakban is vezetője marad a Laboratóriumi Medicina Intézetnek?

-Igen, hisz az elmúlt dékáni periódusokban sem az intézet irányítása volt elsősorban a feladatom. Szerencsére olyan senior munkatársaim vannak, akik ebben sokat segítenek.

-Vajon a kutatásra is marad majd ideje?

-Nagyon bízom abban, hogy egy kis idő azért jut rá, mert ez is fontos számomra.

Az elem már a listában van!
Nem tehet be a listába 5-nél több elemet!
Sikeresen mentve
Hiba a mentés során!