Az Európai Klinikai Kutatások Infrastruktúrájáért felelős Hálózat (ECRIN), és annak magyar partnere, a Magyar Klinikai Kutatások Infrastruktúrájáért felelős Hálózat (HECRIN) május 15-én rendezte meg az idei Nemzetközi Klinikai Vizsgálatok Napját Budapesten. A nap fő témájaként az innovációt, és annak a nemzetközi vizsgálatokra gyakorolt hatását határozták meg.
A klinikai vizsgálatok igen lényeges eszközei az egészségügyi kutatás-fejlesztésnek annak érdekében, hogy biztosítsák a biztonságos és hatékony orvosi kezeléseket. A jelenlegi klinikai vizsgálatokban az innováció azt jelenti, hogy a vizsgálatok során alkalmazzák a korszerű, a beteg egyéni értékeihez illesztett monitorozást, széles körben használják az ún. elektronikus eset-jelentéseket és a legmodernebb statisztikai analíziseket annak érdekében, hogy a legmegbízhatóbb adatok minél nagyobb tömegben álljanak az értékelő rendelkezésére. Több egyéb innovációt is felhasználnak a mai klinikai vizsgálatokban, új genomikai módszereket, a ritka betegségek gyors molekuláris diagnosztikáját, valamint az egyénre szabott orvoslás lehetőségének biztosítását.
A táplálkozási szokások rendszeres vizsgálata és egészségpolitikai következményeinek összefüggései a közelmúltban váltak igazán jelentősekké. Az ECRIN és a HECRIN közösen dolgoznak egyéb nagy tudományos európai hálózatokkal, és ezek kutatások nem a gyógyszeriparból származnak, hanem az akadémiai kutatásokból, egyenesen a vizsgálóktól.
Az üdvözlő bemutatkozást és beszédet Jacques Demotes professzor, az ECRIN főigazgatója, és Kosztolányi György professzor, akadémikus, az MTA Orvosi Tudományok Osztályának elnöke tartotta. Ezután interaktív megbeszélésnek lehettek szem- és fültanúi a résztvevők az egészségügyben tapasztaltakról, ennek kapcsán szó esett a legjobb klinikai gyakorlat alkalmazásáról is, amit Martin E. Schwab professzor vezetett be, a Svájci Szövetségi Technológiai Intézet részéről. Pálinkás József professzor, akadémikus, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnöke, az MTA korábbi elnöke a magyar kutatáspolitikáról és az innovációról tartott előadást, Kovács L. Gábor emeritus professzor, akadémikus, a HECRIN elnöke pedig a hazai egészségügyi innovációs rendszert mutatta be.
Kovács L. Gábor a Nemzetközi Klinikai Vizsgálatok Napja kapcsán elmondta: „A mai rendezvény elősegíti az új innovatív technológiák és folyamatok elterjesztését annak érdekében, hogy a klinikai vizsgálatok még inkább betegcentrikusak, hatékonyak és biztonságosak legyenek”.
Az ECRIN, azaz a European Clinical Research Infrastructure Network 2006-ban alakult azzal a céllal, hogy a nem gyógyszergyárak által szponzorált klinikai vizsgálati tevékenységekhez gyógyszereket, orvosi és egyéb eszközöket biztosítson azok számára, akik nem rendelkeznek megfelelő anyagi háttérrel. A szervezet elsődleges feladata az egyetemek, intézmények vagy osztályok által kezdeményezett vizsgálatok elősegítése, megfelelő színvonalon tartása, valamint azok hatósági engedélyeztetése. A finanszírozást ehhez az Európai Bizottság erre elkülönített Klinikai Kutatási Fejlesztési Alapja szolgáltatja.
Az Európai Klinikai Kutatási Infrastruktúrális Hálózatban történő sikeres magyar részvételt tűzte ki célul a HECRIN (Hungarian European Clinical Research Infrastructure Network - Magyar Klinikai Kutatások Infrastruktúrájáért felelős Hálózat) konzorcium, melynek létrehozásáról 2014 tavaszán írt alá szándéknyilatkozatot három egyetem vezetője. A társulásban a Pécsi Tudományegyetem, mint a konzorcium vezetője, a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem, valamint a Szegedi Tudományegyetem működik együtt az Egészségügyi Tudományos Tanács szakmai felügyelete mellett.
Forrás
PTE