TDK

A kérdőívek fontos mérőeszközök a kutatás és az alkalmazott pszichológia számos területén. A megfelelő pszichometriai tulajdonságokkal rendelkező kérdőívek rendkívül gyorsan, egyszerűen és megbízhatóan képesek mérni különböző pszichológiai jelenségeket, melyek által jobban megismerhető az emberi működés. Egy kérdőív adaptálása a fordításon túl komplex folyamat, mely kellő körültekintéssel kell elvégezni.  

A sportteljesítményt a fizikai jellemzőkön túl nagy mértékben befolyásolják a pszichológiai faktorok, érintse az a sportoló személyiségét, jelenlegi állapotát, múltbéli tapasztalatait, vagy magát a helyzetet. Ezek összessége mind hatással van arra, hogy abban a pillanatban miként alakul a teljesítőképesség. Napjainkban már egyre komplexebben átlátjuk a sport pszichológiai vonatkozásait, azonban a sportolókkal foglalkozó szakemberek számára állandó feladat feltárni, megérteni ezeket, és segíteni a sportolókat ott, ahol szükségük van rá.

Az utóbbi évtizedben, az emberi mozgáselemzéssel foglalkozó kutatások jelentős fejlődésen mentek keresztül, mivel az orvoslásban és a sport területén megnövekedtek az igények a pontos és hatékony, emberi mozgásokat rögzítő és feldolgozó módszerek iránt. A mozgás és testtartás elemző rendszerek hatékonyak lehetnek az elváltozások diagnosztizálásában, kezelésében és a mozgásszervi problémák megelőzésében. A funkcionális aktivitások mozgáselemzése fontos része a rehabilitációnak és a sportnak

A mozgáskultúra alapelemeinek jelentős része a születéstől a 10-12 éves korig alakul ki. Normál esetben ebben a folyamatban a csontozati, a mozgásfejlődés és a központi idegrendszer érése egymással szoros párhuzamban megy végbe külső ingerek és fiziológiás folyamatok együttes hatásának eredményeképpen. Ha ez nem történik meg időben, akkor az idegrendszer nem tud a megfelelő tempóban érni, egy-egy területen akár életre szóló elakadás történhet. Az elakadás tünetei rendkívül változatosak, számos problémát okozhatnak, ugyanis a szenzomotoros fejlődésben zavar keletkezik. Ez a zavar és a visszamaradt csecsemőkori reflexek többek között problémát okozhatnak a mozgáskoordinációban, a figyelem megtartásában, sőt, később tanulási nehézséget is kiválthatnak.

Kíváncsi vagy, hogy milyen módszereket használnak a sport elitjéhez tartozó fiúk, öregfiúk, mint Roger Federer, Tom Brady, Gianluca Buffon vagy Zlatan Ibrahimovic? Persze a női sportolók között is akadnak példák, Serena Williams több mint 20 éve kezdte profi karrierjét. Egy biztos, nem csak genetikai adottság kérdése egy évtizedekig tartó élsportolói karrier. Mégis hogyan csinálják? Tudományos alapokon nyugvó, interdiszciplináris csapatmunka, melynek eredményeként évekig sérülésmentesen, megfelelő hatékonysággal tudják képességeiket kamatoztatni. Kurzusunk során ebbe nyújtunk betekintést elméleti és gyakorlati szinten.

Magyarországon közel 200 ezer ember él valamilyen mozgásszervi fogyatékosággal A sportnak számtalan fizikai, pszichoszociális és életmódra gyakorolt pozitív hatása már bizonyított a kerekesszékes sportolókra nézve, azonban kevesebb, mint 0,5%-uk végez valamilyen testmozgást. A legtöbb csökkent képességgel rendelkező egyént számos más okon kívül, a sportsérüléstől való félelem is akadályozza valamilyen para sport tevékenység elkezdésében. Mára már köztudott, hogy egy para sport sérülés a para atléta életmínőségének a romlását is eredményezheti. Bár a kerekesszékes kosárlabda sérülések szempontjából magas kockázatúnak számít, ezzel együtt kimutatható a játékosok életminőségére gyakorolt pozitív hatása Kutatásunkban fő célunk hiánypótló jelleggel, feltérképezni a hazai leigazolt kerekesszékes kosárlabdázók körében előforduló sérülések gyakoriságát, karakterisztikáját. Továbbá vizsgálni és összehasonlítani a sport életminőségre gyakorolt hatásait mozgássérült kontroll csoporttal.

Az egyes sportágakban leggyakrabban előforduló sérülések etiológiájának áttekintése során láthatjuk, hogy az elégtelen testtartás intrinsic faktorként a legtöbb esetben közvetlen vagy közvetett okként megtalálható. Ennek oka lehet, hogy a tartási hibák megléte esetén számolnunk kell az izmok elégtelen működésével, mivel a megváltozott biomechanikai viszonyok miatt feszülésük nem a fiziológiásnak megfelelő. Számos publikáció foglalkozik sportolók körében alkalmazott különböző core tréningek nem csak teljesítményt befolyásoló hatásával, hanem a non-kontakt sérülési kockázatokat csökkentő hatékonyságával egyaránt és azok ok-okozati összefüggéseivel.

A vizelet és székletürítési zavarok, tekintettel a téma intimitásra nem szerepelnek a könnyen felfedhető problémák közé. Ezek a tünetek felnőtt korban és az aktívan nem sportolók körében is komoly hatással lehetnek a mindennapi életvitelre a párkapcsolatokra, akár komoly pszichológiai hatással is bírhatnak. Fiatalok körében a fenti problémák kisebb arányban fordulnak elő. A kutatás célja, hogy mélyebb betekintést nyújtson a vizelet és székletürítési zavarok előfordulásába, okaira és hatásaira fiatal sportolóknál. Sport közben a hasűri nyomás megnövekedése hatással van a medencefenék izomzat tónusára, működésére. A fokozott izom aktivitás, előidézhet diszfunkcionális, nem megfelelően koordinált izom működést, melynek befolyásolhatja a hólyag kapacitást, residuális vizelet ürítést, akár visszatérő vizeket fertőzés vagy vizelet inkontinenciát is előidézhet. A megnövekedett hasűri nyomás áttevődhet a hólyag nyomásra, mely a hólyagból a vesék felé történő retrográd vizelet áramlást, vesicureteralis reflux (VUR) megjelenését idézheti elő, aminek hosszabb távon akár vesekárosodás is lehet a következménye.

Hasonlóan vizeletürítési zavarok megjelenésléhez a székletürítés, bél passage tekintetében is megjelenhetnek eltérések, ami akár egy korábban már meglévő obstipatio súlyosbodását, soiling, fülfolyásos széklet inkontinencia kialakulását vagy sportolás, székletürítés közbeni megjelenő fájdalom tüneteit okozhatja. Kérdés, hogy a fentiekben felsorolt tünetek befolyásolják e sport teljesítményt a csapatba történő beilleszkedést?  Megjelenek e sport specifikus előfordulások, nagyobb e az arány az egészséges, nem sportoló populációhoz képest?

Társtémavezető: Dr. Novográdecz Gergely

A szalagsérülések egyre gyakoribb előfordulásának köszönhetően világszinten megnőtt az igény a szalagrekonstrukciós műtétek iránt, amelyek közül kiemelendő az elülső keresztszalag pótlása. Az elülső keresztszalag szakadásának incidenciája világszinten növekvő tendenciát mutat, és mára rutinszerűen végzett beavatkozássá vált az ortopéd sebészetben. A szalagsérülések viszonylag magas előfordulási rátájának, a fejlődő műtéttechnikának és az ínrekonstrukciók növekvő igényének köszönhetően, az elmúlt húsz évben megkezdődtek a kutatások alternatív ínpótlási eljárások kifejlesztésének irányába. A jelenleg használt graftoknak megvannak a maguk hátrányai. Az autograftok keresztszalag pótlás esetében korlátozott mértékben hozzáférhetőek, az eltávolításuk (harvesting) meggyengíti a térd extensor apparátusát, illetve a medialis balance-ot (hamstring graftok esetében). Az allograftok tárolása körülményes, speciális eszközös hátteret igényel, amely nem minden intézet számára megvalósítható, továbbá a beépülésük kérdéses, és a legkörültekintőbb donorválasztás esetén sem tudjuk kizárni az infekciók átvitelét. Ezen hátrányok ismeretében jogosan merült fel a kérdés, hogy elő lehet-e állítani olyan graftot, amelynek nincs antigenitása, megfelelő mechanikai tulajdonságokkal rendelkezik és az infekciók átvitele kizárható. A szintetikus graftok használata nem igazán terjedt el a szakmában, felhasználásuk csak szűk indikációval történik, azonban a decellularizált graftoknak nagy jövője van a szalagplasztika vonatkozásában. Kutatásunkban decellularizált ín graftok szövettani és mechanikai paramétereit vizsgáljuk.

Az utóbbi időszakban nemzetközi és hazai sportéletben egyaránt elfogadottá vált a sportmedicina kutatási eredményeinek elméleti alkalmazása és gyakorlati integrációja. A tantárgy célja a sportorvostan általános elméleti és a mindennapi gyakorlatban alkalmazott alapjainak bemutatása, kontextusba helyezése. Az átfogó kép érdekében számos társszakmát bevonunk az oktatásba, amely a hallgatók számár korszerű, használható és alkalmazható tudást ad. A tematika kialakítása tükrözi azt a szándékunkat, hogy a hobbi- és versenyportokban részt vállaló hallgatók egyaránt hatékonyabb, biztonságosabb és eredményesebb munkát végezhessenek. Az elméleti ismereteket gyakorlati bemutatókkal egészítjük ki a komplexebb tapasztalás és élmény érdekében.

A sportfizioterápia a gyógytorna (fizioterápia) egy olyan speciális részterülete, amelyben a hobbi vagy versenyszintű sportolók sérüléseinek megelőzésére (akut és krónikus) és/vagy azok leküzdésének céljából alkalmazott komplex egészségügyi és sporttudományi ismeretanyagon alapuló kezelési eljárásokat végzünk. A tantárgy célja a sportorvostan általános elméleti és a mindennapi gyakorlatban alkalmazott alapjainak bemutatása, kontextusba helyezése a fizioterápia szemszögéből. A kurzus során az orvostanhallgatók számára korszerű és alkalmazható tudást és átfogó képet tudunk adni az orvostudományhoz közel álló társszakmának egy igen népszerű területéről.  A tematika kialakítása tükrözi azt a szándékunkat, hogy a hobbi-és versenyportokban részt vállaló hallgatók egyaránt hatékonyabb, biztonságosabb és eredményesebb munkát végezhessenek. Az elméleti ismereteket gyakorlati bemutatókkal egészítjük ki a komplexebb tapasztalás és élmény érdekében.

Társtémavezető: Kiss Gabriella

Manapság egyre több példát látunk arra, hogy egy élsportoló akár több évtizedes karrierrel a háta mögött, közel a 40. életévhez, nemzetközi sikereket ér el és sportágában kiemelkedő teljesítményt nyújt. Az évekig tartó intenzív, sokszor egyoldalú fizikai terhelésnek, ami a versenysportot jellemzi, ára van. A testi adaptáció következtében, az akut sérüléseknél sokkal gyakrabban találkozhatunk az adott sportágra jellemző túlterheléses panaszokkal. Természetesen ebben szerepet játszik az egyéni érzékenység is, amit idejében felismerve egyénre szabottan lehet menedzselni. Ennek elengedhetetlen eleme az egyéni kockázatbecslés, amit megfelelő adatgyűjtéssel lehet elvégezni. Az egyéni rizikó ismeretében tervezett megelőző tevékenység számos, több tényezőt is felölelő építőelemből áll és leginkább csapatmunkát igénylő feladat. Az adatgyűjtés és –elemzés nem csak az egyéni vagy csapatszintű fejlesztés alapját teremti meg, de lehetőséget ad a folyamatos nyomon követésre is. Ezzel a prevenciós szemlélettel tudjuk segíteni sportolóink hosszútávon fájdalom- és sérülésmentes karrierjét és az élethosszig tartó fizikai aktivitás esélyét.

A sport mára már ismert pozitív élettani, és pszicho-szociális hatásai sokszorosan érvényesülnek a csökkent képességűek sportjában. A parasport által megszerzett edzettséggel, képességekkel a parasportolók könnyebben boldogulhatnak a mindennapi életben, mint a nem sportoló társaik. Napjainkban a parasport nemcsak szabadidős tevékenység, magas színvonalú verseny-, és élsport, hanem szociális kapocs, és főként a rehabilitáció eszköze a csökkent képességűek terápiájában. Azonban az eredményesség növelése, a sportteljesítmény fokozása itt is ugyanolyan fontos, mint az épeknél. Ezek alapfeltétele mára már bizonyítottan a megfelelő sporttudományi háttér. A parasportban végzett kutatások, fizikai felmérések révén, nyomon követhető az aktuális edzettségi állapot, növelhető a sportolói teljesítmény, az edzői munka, és az edzés technika eredményessége. A sporttudományos háttér nem utolsó sorban alapul szolgál, sportágspecifikus, prevenciós technikák kidolgozására, melyekkel az akut illetve az egyoldalú túlterhelést követő sérülések elkerülhetővé válnak, amelyek a csökkent képességgel bíró sportolók körében komoly, akár életminőséget rontó következményekkel is járhatnak.

Társtémavezető: Dr. Mintál Tibor

Az elmúlt három évtizedben élénk érdeklődés övezte a porcregeneráció problematikáját. Jóllehet a tökéletes megoldás a mai napig nem született meg, azonban számos, optimizmusra okot adó eredmény birtokába jutottunk. Az inkomplett siker egyik oka a hyalinporc szerkezeti felépítésével magyarázható.

A kurzus célja, hogy interaktív módon tárgyalja az ízületi porc felépítését, a szövet fiziológiáját és patofiziológiáját. Bemutassa a sportsérülések során keletkező típusos és atípusos szerkezeti változásokat, illetve azok konzervatív és operatív ellátási lehetőségeit. Tárgyalja a modern porcpótló eljárások fajtáit, a biotechnológia aktuális eredményeit, és a posztoperatív rechabilitáció helyét az ellátásban. A gyakorlati órák során testközelbe hozza operatív porcpótló eljárásokat, az ízületi injekciós terápiák alapfogásait, és esetbemutatással végül interaktívan összegezi a tanultakat.

Napjainkban is aktuális téma a fizikai teljesítmény mérése, monitorozása a verseny- és az amatőr sportolók, egészséges és beteg populációk körében. A vérből történő, invazív vizsgálatok szerepét sok esetben átveszik az alternatív testfolyadékok analízise. A téma a különböző testfolyadékok (elsődlegesen nyál) molekuláris sporttudományi kutatásokban való alkalmazhatóságával foglalkozik.