TDK

Az mesterséges intelligencia (MI) egy multidiszciplináris megközelítés, amely a számítástechnikát és a nyelvészetet ötvözi, és célja olyan számítógépek/programok létrehozása, amelyek képesek olyan feladatok elvégzésére, amelyekhez általában emberi intelligencia szükséges. Az MI forradalom, hasonlóan az előző ipari forradalmakhoz, amelyek hatalmas gazdasági tevékenységet indítottak el a gyártásban, kereskedelemben, közlekedésben és más területeken, potenciált hordoz magában a jövő fejlesztéséhez. A nagy nyelvi modellek (NNM-ek) mostanában nagy érdeklődést váltottak ki mind az ipari, mind az akadémiai szektorokban. Egyre növekvő szakirodalom foglalkozik a NNM-ek különböző aspektusaival az orvoslásban, ideértve a klinikai, kutatási és oktatási területeket is. A kutatás célja az NNM-ek hatékonyságának értékelése az igazságügyi orvostan területén.

Társtémavezető: Prof. Dr. Reglődi Dóra

A TDK munka során humán embriók és magzatok, újszülöttek fetopatológiai elemzése történik koopoerációval a PTE KK Pathológiai Intézettel.

Társtémavezető: Dr. Simon Gábor

A szepszis bonclelet alapján történő igazolása rendkivül bizonytalan, a rendelkezésre álló szakirodalmi adatok nagyfokban hiányosak, ellentmondásosak. E TDK munka során egy szövettani alapú score rendszert vezetünk be.

Napjainkra az STR profilok alkalmazása a nyomozások során a mindennapok része lett. Míg a DNS amplifikáció és a detektálás standard módszerek szerint zajlik, a mintavételt és a DNS izolálást minden mintatípusnál optimalizálni szükséges.
A jelentkező hallgató részt vehet új DNS izolálási módszerek kifejlesztésében.

Társtémavezető: Dr. Mayer Mátyás

Fitokannabinoidok vizsgálatára alkalmas analitikai módszerek fejlesztése

Társtémavezető: Dr. Tóth Dénes

Nagy energiájű sérüléseknél (különösen közlekedési baleseteknél, magasból leesésnél) a főverőér gyakran sérül. A TDK munka célja a különböző boncolási esetből származó adatok (baleseti mechanizmus, biomechanikai tényezők, szervek/szövetek makro- és mikroszkópos eltérései) elemzése. 

A fotogrammetria egy olyan számítógépes technika, ami lehető teszi több szögből készített készített fényképekből 3 dimenziós modellek megalkotását.
Intézetünkben aktívan vizsgáljuk ezen módszer alkalmazásának lehetőségeit: pl: holttestek, sérülések mérése; csontok anthropometriai jellemzése.
A feladat a fotódokumentációk elkészítése és 3D modellek megalkotása.

Társtémavezető: Dr. Simon Gábor

A kutatás célja a korábban kidolgozott és új életkor és morfológiai nem meghatározási módszerek összehasonlítása igazságügyi személyazonosítási eljárásokban.

A "designer drogok" 2010-es években való megjelenésével a szakértői munka nagymértékben elnehezült mind a befolyásoltság véleményezése, mind pedig a halálásetek vizsgálata kapcsán. Az új hatóanyagok élettani hatásai, a koncentráció-hatás összefüggésük, a farmakokinetikai paraméterei nem ismertek.

A kutatás céljai  az egyes hatóanyagok vérkoncentrációi és a hatásuk közötti kapcsolat (hatáserősség) vizsgálata; illetve azon tünetek és bonctani elváltozások feltárása, amelyek segíthetik a szerhatás igazolását.

Társtémavezető: Dr. Simon Gábor

A kutatás során különöző baleseti mechanizmusok klinikopathológiai és igazságügyi elemzése történik az Intézeti boncolási anyagon. 

Társtémavezető: Dr. Kuzma Mónika

Központi idegrendszerre ható szerek post mortem redisztribúciójának vizsgálata

A kutatás célja a lágyrészsérülések kialakulásában szerepet játszó tényezők - így a szövetek ellenállóképesség, a sérülést okozó eszköz jellege,  az erőbehatás típusa és nagysága - biomechanikai módszerekkel történő vizsgálata.

A kutatás célja az intézetben készült, egészségügyi szolgáltatás megfelelőségével kapcsolatos szakértői ügyek elemzésével feltárni a műhibák mögött álló okokat, motivációkat, esetleges megelőzési lehetőségeket.

Intézetünk vízbefulladásos boncanyagának retrospektív vizsgálata történik, mely magába foglalja a nyomozati adatok, boncolási lelet, és a kiegészítő laborvizsgálatok elemzését.

Társtémavezető: Dr. Simon Gábor

A kutatás célja, hogy az igazságügyi orvostan és az anatómia, mint határterületi tudományok összefüggéseit vizsgálja, különös tekintettel a modern technika alkalmazási lehetőségeire. Célunk olyan kooperáció kialakítása, mely mind az oktatásban, mind a kutatásban új irányvonalakat adhat.

Társtémavezető: Dr. Szukits Sándor

Nem természetes módon bekövetkező haláleseteknél a hatóság eljárása során igazságügyi orvosszakértö véleményadást rendel el, melynek alapját a boncolás, toxikológiai és szövettani vizsgálatok képezik. A szakirodalomban intenzív kutatások tárgyát képezik a posztmortem képalkotó technikák használhatósága a boncolás kiegészítésének érdekében, valamint akár a boncolás lehetséges alternatívája irányába történő fejlesztésében. Vizsgálatunk során  natív, majd kontrasztanyagos posztmortem CT, illetve natív MR vizsgálatokat végeznénk a boncolások előtt, majd a boncolás eredményeit összehasonlítanánk a radiológiai eredményekkel. Külön részvizsgálat foglalkozna azzal a kérdéskörrel, hogy a kontrasztanyag adása mennyire befolyásolja a szövettani vizsgálatokat, mivel ezirányú szakirodalmi adat  nem áll rendelkezésre. 

A hypophysis adenilát cikláz aktiváló polipeptid (PACAP) egy multifunkcionális neuropeptid, amely neurotrofikus és neuroprotektív hatással rendelkezik, valamint bizonyos kórképekben, sérülésekben, mint biomarker is alkalmazható.  Kutatásunk célja a PACAP, mint potenciális biomarker szerepének vizsgálata nem természetes módon bekövetkezett halálesetekben (agysérülések, fulladásos halálnemek, mérgezések) immunhisztokémiai módszerekkel, valamint a in vivo és in vitro modellekben.

Társtémavezető: Dani Lívia

A halál időintervallumának meghatározása az igazságügyi orvostan legrégebben vizsgált kérdésköre, mely már a kezdetektől nagy kihívások elé állította a szakembereket, és mai napig jelentős kutatások tárgyát képezi. A rendelkezésre álló metódusok döntően empirikus módon nyert szubjektív vagy objektív, illetve kevert adatokból származtathatók. A holttest hőmérsékletének változása során számos biológiai tényezőnek komplex kölcsönhatása érvényesül, azonban az mégis fizikai törvények által determinált. A problémakört ezidáig statikusan szemlélték (egy környezeti hőmérséklet), így felmerült a kérdés, hogy egy dinamikus környezeti modell javít-e az eredmények pontosságán. A probléma feltárásához jól dokumentált klinikai esetekben mérésekkel próbálnánk az új matematikai megközelítést kialakítani, illetve korábbi eredményeinket tesztelni.

A keményburok alatti vérzések keletkezési idejének megerősítéséhez az igazságügyi szövettani korbecslés érdemi adatokat szolgáltathat. A 351/2013. számú kormányrendelet a sérülésekből történő szövettani mintabiztosítást ugyan előírja, de erre nézve magyar igaz­ságügyi szakmai irányelv nem létezik, a mintavételi technika és a műtermékek értékelése egyaránt problémaforrás lehet. Célul tűztük ki egy készülő „szövettani sérülés-atlasz" szá­mára a keményburok alatti vérzésminták idősorának összeállítását. Jelen munka 2018-ban beadott, nem nyertes 128341. számú (Szeged-Debrecen-Pécs együttműködéses) NKFI-pályázat megvalósítása lenne a szegedi és debreceni Igazságügyi Orvostani Intézetek kooperációjával. A keményburok alatti vérzések mintáiból készült metszetek idősorba rendezett kép­adatbázisban növelik a szövettani korbecslés tárgyilagosságát, ez az igazságügyi orvosta­ni szakvélemények természettudományos megalapozottsága szempontjából nagy jelen­tőséggel bír. További célunk a mintaszám bővítése mellett a mintavételi módszertan egy­ségesítése, illetve az egyidejűség kérdésének tisztázása a boncolás során leletezett kísérő sérülések (pókhálóhártya alatti vérzés, agyzúzódás, hajas fejbőr és fejsisak sérülései) szö­vettani mintáiban. Az Intézetbe beérkező nem természetes módon bekövetkező halálesetek boncolása során, a jogszabály által kötelezően biztosítandó szövettani minták immunhisztokémiai feldolgozása történne a hatóság előzetes engedélye mellett. Minden eset kapcsán értékelésre kerülnének a releváns orvosszakértői kérdéskörök. 

Társtémavezető: Dr. Kuzma Mónika

Az igazságügyi toxikológiai a holtakból származó biológiai minták analitikai-kémiai vizsgálatával kábítószerek, pszichoaktív vegyületek, gyógyszerek és különböző mérgek kvalitatív és kvantitatív meghatározásával foglalkozik. Rutin gyakorlatban a vér és vizeletminták vizsgálata zajlik, szükséges esetben egyéb, alternatív biológiai minták használhatók, mint például epe, csarnokvíz, liquor, ízületi folyadék… stb. Előrehaladott bomlás állapotában levő holttesteknél sok esetben a belszervek olyan mértékű bomlása figyelhető meg, hogy vér és vizelet, csarnokvíz, liquor, ízületi folyadék, de esetenként még epe sem biztosítható boncolás során. Az esetleges mérgezés kizárására ilyen esetekben májszövet kerül megőrzésre, és abból történik a nagyműszeres vizsgálat. A szakirodalomban kevés adat van arra vonatkozóan, hogy a májszövetből kimutatott anyagok koncentrációi milyen vérkoncentrációnak felelnek meg, illetve, hogy a bomlási folyamatok milyen módon befolyásolják a mért értékeket. Kutatásunkban klinikailag jól dokumentált, az elsődleges orvosi ellátás során biztosított vérből (és vizeletből) mért értékeket vizsgálnák a boncolás időpontjában biztosított, friss, bomlásos jeleket nem mutató májszövetből. A májból boncoláskor félretett nagyobb szövetdarabokat eltérő környezeti körülmények között tartva a bomlásos folyamatokat modelleznénk. Bizonyos időközönként történő mintavétellel a vizsgálati eredményeket összehasonlítanánk az elsődleges eredményekkel.

A DNS alkalmazásának fontossága az igazságügyi orvostaniban napjainkra megkérdőjelezhetetlen. Minimális mennyiségű mintából is lehetséges a genetikai profil felállítása, azonban számos külső tényező (detergensek, nedvesség tartalom..) gyorsíthatja a DNS lebomlását. Vizsgálataink során ezen faktorok szerepét mérjük.

A TDK munka keretében a hallgató elsajátíthatja az igazságügyben alkalmazott DNS izolálási és analizálási módszereket.